Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 1. kötet - 66. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1903)
Hatodik fejezet
HATODIK FEJEZET. 187 és egészen elfelejtette, hogy már előbb a genfi püspöknek ajándékozta, a katholikus plébániák visszaállítása céljából. Ebből pör keletkezett, a melyet szalézi szent Ferenc indított a bourges-i fiatal érsek ellen, mivel a javak haszonélvezetéhez akart hozzányúlni. A port az első fokon szalézi szent Ferenc elveszítette, de a bourgogne-i tartományi törvényszékhez föllebbezte meg. így állott a dolog, mikor szentbeszédeket tartani Dijonba hívták. Az isteni akaraton kívül, a mely a meghívás elfogadására serkentette, az is szándékában volt, hogy a fiatal érsekkel tárgyalhasson és ha lehet, barátságosan egyenlítsék ki az ügyet. A baráti kölcsönös fölvilágosítástól többet várt, mint az ügyvédek és ítéletek egész seregétől. Nem is csalódott. Frémyot András érsek, alighogy találkozott szalézi szent Ferenccel, kedvessége elragadta őt és az első napon lemondott minden jogáról. Innen kezdődik a két püspök benső barátsága, a mely soha föl nem bomlott és a mely egész életén át megtisztelő volt a fiatal Frémyot-ra s bőven kártalanította lemondásáért. E barátság révén ismerkedett meg szalézi szent Ferenc Frémyot elnökkel és leányával, Chantal bárónővel. A szállás, a melyet szalézi szent Ferenc a nagyböjtön át elfoglalt, viszonyainak teljesen megfelelt. Kedves kis palota volt, nemrégiben épült, I. Ferenc-kori stílusban, kissé szétterülő, de tökéletes Ízléssel alkotva, a város legelőkelőbb negyedén, egy udvarban nagy fák közé rejtve, a melyek alatt a szent beszédeire készülhetett s breviáriumát elmondhatta. Remetének való s egyben püspöki lakás. Hozzá még, szerencsés véletlen folytán, a palota egy gazdag, igen jámbor királyi