Bougaud Emil: Szent Chantal élete és a visitatio-rend eredete. 1. kötet - 66. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1903)
Első fejezet
84 SZENT CHANTAL ÉLETE kelő napok szemléletén, a kiket szenteknek nevezünk. Sokszor már bölcsőjükben látja egész életüket, íme például ebben a kedves és erőslelkű, buzgó és tiszta gyermekben, kiben már tizennyolc éves korában élénk és megragadó érzéssel ritka szilárdság és erő egyesült, ki ne látná derengésükben azon erényeit, melyek egykor ragyogni fognak, azt a hitet, mely egykor hegyeket mozgat, azt a lelki erőt, mely- lyel majd győzedelmeskedik minden akadályon, melyek az Isten akaratának teljesítésében eléje gördülnek; azt a nagylelkűséget, azt az egészen isteni tüzet, a mely áldozatról-áldozatra emelkedve, szalézi szent Ferencnek bámulatát, szent Vincének pedig könyeit csalta ki ! Mindamellett semmi sem mutatta, hogy szentünknek csak legkisebb sejtelme is volna jövendő hivatásáról. Ő, kinek valamikor a sivatagban kell virágot ültetnie, s a kit egykor annyi lélek követ majd a magányba, hogy isteni jegyesének éljen : a világba lépésre készült; eljött az ideje, hogy szabad akaratból kösse meg azt az emberi számítás szerint — örök frigyet.