Meschler M.: A Szentlélek Isten. Elmélkedések - 65. évfolyam (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1902)

Tizedik fejezet. Az ószövetség

61 letességüket. A mi az embert illeti, ki tagadhatná, hogy az Atyának és Fiúnak minden irgalmas intézkedését a Szentlélek hajtotta végre? Azért az ószövetségben a pátriarkális áldások, a törvény malasztos ereje, a jelképek, jövendölések, győzelmes hadjáratok, a csodák s minden, mi az Üdvözítő jövendő megtes­tesülésére vonatkozott, a Szentlélek müve volt».1 Valóban isteni szellem volt az, mely az ószövetség törvényhozásában, szertar­tásaiban, malaszt-eszközeiben és szentjeiben fokozatosan tudta az újszövetség dicsőségét a nép esze s szíve előtt föltárni. Az ószövetség dicsősége tehát ismét nagyszerű nyilvá- nulása a Szentiéleknek. Mily csodálatos világ, mily ragyogó mennyboltozat az az ószövetség a maga fényes csillagaival : pátriárkáival, prófétáival, főpapjaival, bíráival és királyaival, hőseivel és szentjeivel ! A tehetségek, a malaszt, az erény és szentség mily kincsesháza! Mily szép Ábrahám hite és áldozó­készsége, József tisztasága és uralkodói tehetsége, Dávid ellen- ségszeretete és szelídsége, a Makkabeusok harczi vitézsége, Mózes bölcsesége és jósága, Eszter gyermeki jámborsága és szivének idegenkedése a világ pompájától, Judith határozott­sága és Istenbe vetett bizalma ! Az erénynek e hősei mind a Szentlélek növendékei, tanítványai, gyermekei ! Az egész ószö­vetség a Szentlélek iskolája ! Mily kitűnő nevelő ő ! Mi lehet még belőlünk is, ha iskolájába járunk, ha ő vezet és képez minket! Ha kegyelme már az ószövetségben oly nagy volt, mennyivel többet várhatunk most, midőn adományaiban bőkezűbb és hozzánk közelebb is van ! Az ószövetség egész történetéből az ő hatalma és hozzánk való hűsége tűnik elő. Szereti az embereket; nem elégszik meg azzal, hogy termé­szeti adományokkal halmozza el, hanem természetfölötti életre ébreszti s ezen élet föntartására már az ószövetségben külön intézményt létesít, azt isteni bölcseségével s erejével vezeti úgy, hogy minden emberi gyengeség, a legnagyobb sülyedés és megfeledkezés daczára a pogányság iszonyai közt az erény és szentség gyümölcseit termeli. A gyümölcsök változatossá­1 S. Basil. De Spir. S. c. 16, u. 37 ; cf. S. Cyrill. Hier. Catech. 16, n. 25 sqq.

Next

/
Thumbnails
Contents