Meschler M.: A Szentlélek Isten. Elmélkedések - 65. évfolyam (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1902)
Hetedik fejezet. A szent angyalok
45 erők rendjére és az emberi rendre ügyelnek fel. Az utolsó osztályhoz tartoznak a fejedelemségek, kik nagy birodalmak és népek őrei ; az arkangyalok, kik a kiváló, befolyásos egyéneket, mint a pápákat, püspököket és fejedelmeket oltalmazzák ; végre az angyalok, kik egyes emberekre ügyelnek. E külső hivatalok teljesen megfelelnek az angyalok megismerése különböző módjának, a mint fentebb érintettük s a megismerés e módja szerint igazodik hatalmuk nagysága s érvényesítése is.1 2. Ily dicső, bámulatos, bölcsen rendezett sorban tárul fel előttünk a mennyei udvar, az angyalok végtelen serege. Bizonyára nagyszerű, igazán isteni teremtmények, kiknek mindegyike önmagában teljes világ, kik együttvéve az ismeret, hatalom, szépség és szentség beláthatatlan, mindig dicsőbb és csodálatosabb fokozatait mutatják egész az isteni Fönség trónjának környezetéig — s mindez a Szentlélek hatalmának és dicsőségének óriási tükre. Mondom, a Szentiéleké, mert ő eredete szerint a Szentháromság utolsó személye s így a teremtményekhez, s mint az Isten szellemiségének hordozója, különösen a szent angyalokhoz, legközelebb áll. Az angyalok a szellem teremtésének mintegy virágai. A lények egy faja 1 Körülbelül így fogják fel s így is magyarázzák a hittudósok, természeti okokra, a Szentirás egyes helyeire és a szent atyák, különösen szent Dénes (De coelesti hierarchia C. 7, 8, 9.) és szent Gergely (Horn. 34. in Evang.), véleményére támaszkodva, a szent angyalok osztályait és hivatalait. Természetesen ez nem bizonyos s nem hitágazat, hanem nincs benne semmi, mi a hivő értelemmel ellenkezik. Az angyalok kilencz karát névleg megemlíti a Szentirás (íz. 6, 6; 37, 61. Dán. 3, 55. Ef. 1, 21. Kol. 1, 16. Jud. 9. Máté 18, 10.), úgyszintén hivatalukat is, legalább annyira, hogy egyesek Isten személyes szolgálatára, mások külső működésére vannak rendelve. Bizonyos, hogy az angyalok nemcsak egyes embereket, hanem egész birodalmakat és népeket is vezetnek (Móz. II. 14, 19, 23, 23. Dán. 10, 13 ; 12, 1.), hogy csodákat művelnek és az ördögöket megfékezik (Tób. 8, 3. Móz. IV. 20, 16.), hogy az anyagvilágra s törvényeire befolyással vannak. (Ján. 5, 4, Krön. I. 21, 30. Dán. 3, 49.) S ez lehetséges a nélkül, hogy az elemek s természeti erők törvényeit és működését felfüggesztenők. Elég, ha az angyalok kivételesen, természetfölötti okokból, segítségül vagy büntetésül vannak befolyással az anyagvilágra vagy pedig a természeti erők törvényeit megóvják a gonosz lelkek beavatkozásától, természetesen nem oly értelemben, mintha Istennek a rend föntartására az angyalokra szüksége volna, hanem azon általános igazságnál fogva, hogy Isten kifelé ható működéseiben lehetőleg másodrendű okokat használ.
