Meschler M.: A Szentlélek Isten. Elmélkedések - 65. évfolyam (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1902)
Hatodik fejezet. A Szentlélek jegyese
41 Hiszen Máriában minket szeretett, minket áldott meg. A mi anyánk, kit oly nagygyá, dicsővé, hatalmassá és jóságossá tett, hogy rajtunk annál inkább segítsen. Mindent, mit Máriának köszönünk, a Szentlélek jóságából nyerünk. Dicsőítsük és magasztaljuk hát a jóságos Szendéiket, ki nekünk oly szent, oly kedves anyát adott, ki az Üdvözítő után minden reményünk, vigaszunk és örömünk. Harmadszor ne feledjük, mily áhitat, szeretet és hála töltötte el Máriát a Szentlélek iránt. Vagy talán nem vallotta be alázatosan, gyermekies őszinteséggel, mi mindent köszön a Szentiéleknek? Bizony igen szépen kifejezi ezt a «Magni- ficat»-ban.1 Vagy talán nem adta át szivét jegyesi szeretettel és hűséggel a Szentléleknek ? Mint az Üdvözítő, úgy bizonyára ő is föntartás nélkül átengedte magát vezetésének és tetszésének s így a világ üdvére a szeretet és jóság eszközévé lett. Mindenesetre ez a legszebb s legfönségesebb ájtatosság a Szentiélekhez, ki semmit sem kíván jobban, mint, hogy kegyelmeinek eszközei legyünk. Gondolkodjunk, hogyan lehetnénk mi is ilyenekké s ajánljuk föl magunkat tiszta jegyesének közbenjárásával. Végre készülőben a pünkösdi ünnepekre, tekintsünk gyakran Máriára, a mint az apostolok társaságában a Szent- leiket várja. Tőle tanuljuk a legjobb módot, hogyan használjuk föl e szent időt. E tekintetben Márián hármat veszünk észre. Először is senki sem készült elő Sión hegyén oly buzgón a Szentlélek eljövetelére, mint Mária. A mint egykor könyörgésével, szeretetreméltó erényeivel és erős vágyával méhébe fogadta az Isten Fiát, úgy most az ő forró imáival, benső sóhajaival bírta rá a Szentleiket, hogy az egyházra szálljon. Mily szakadatlanul imádkozott és esdeklett ő, ki jól tudta, mily fontos dolog van készülőben. Hiszen arról volt szó, hogy a Szentlélek az ő kedves Fiának művét befejezze és megkoronázza. így az egyház születésénél is Mária volt szellemileg az anya. Mondjunk neki szívből köszönetét s kérjük, járjon közbe érettünk is. Másodszor senki sem nyerte 1 Luk. 1, 49.
