Meschler M.: A Szentlélek Isten. Elmélkedések - 65. évfolyam (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1902)
Hatodik fejezet. A Szentlélek jegyese
36 HATODIK FEJEZET. A Szentlélek jegyese. Isten örök végzéséből, hogy Krisztus Isten Fia legyen, az Üdvözítő volt végtelen fönségében és méltóságában az első és legkitűnőbb teremtmény, melyet Isten előre látott s előre elhatározott. Ugyanezen végzésének erejénél fogva az Istenember nem vette életét közetetlenül Isten kezéből, mint az első ember, hanem Adám gyermekeitől, egy földi anyától születés által : hadd legyen vér a mi vérünkből és csont a mi csontunkból. A másik lény, melyet Isten így a Fiúval együtt szükségképen előre elhatározott, Mária, az Istenember Anyja volt. Ketten, Anya és Fiú, Isten gondolatában úgyszólván egy fogalommá olvadnak össze s megosztják maguk közt Istennek legjava szeretetét. De, mivel ez a Szentlélek műve s Mária is mindent neki köszön, miként Krisztus emberi természete szerint, szívleljük meg azért 1. hogyan domborodik ki a Szentlélek tevékenysége Isten Anyjának egész életében s 2. mi következik ebből reánk nézve. 1. Isten Anyjának egész élete mindenben hasonlít az isteni Üdvözítő életéhez, épen azért, mert anyja volt. Mint az Istenember, úgy édesanyja életében is három szakot különböztethetünk meg: életét a típusokban, a földön és az egyházban. Az Üdvözítő életének első szaka az ószövetségben játszik. Krisztus az ószövetség czélja, minden róla beszél s minden reá mutat. Ép így van ez az Isten Anyjával is. A Jézusra vonatkozó jövendölések és típusok mellé sorakoznak a szűz Mária nagyságáról és méltóságáról szóló kinyilatkoztatások és jövendölések; a kettő oly szorosan fűződik egymásba, hogy az egyház az örök Bölcseség életére és működésére vonatkozó mondásokat az Isten Anyjára alkalmazza. így már a paradicsomban, mikor Isten a kígyónak kihirdeti Ítéletét, megjelenik az anya a fiú mellett, mint a győzedelmeskedő asszony, kinek ivadéka megrontja a kigyó fejét !1 Ha a válasz1 Móz. I. 3, 15.
