Meschler M.: A Szentlélek Isten. Elmélkedések - 65. évfolyam (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1902)

Első fejezet. A Szentlélek neve

ELSŐ FEJEZET.

A Szentlélek neve.

Az a galamb, mely az isteni Üdvözítőre a Jordán vizében történt megkeresztelkedése alkalmából leszállott, az a ragyogó felhő, mely Urunk színeváltozásakor a Tábor hegyére leereszkedett és azok a tüzes nyelvek, melyek pünkösd ünnepén a Sión hegyén egybegyűlt apostolokra szálltak, voltak a Szent- léleknek első látható megjelenései a világon. De nem ez volt első tartózkodása földünkön s még kevésbbé életének kezdete. Nem, az ő hazája nem az ígéret földje, nem is ez a mi földünk. Hazájának nincs kiterjedése, nincsenek határai, a mérhetetlen örökkévalóság, az istenség megközelíthetetlen világossága — ez az ő hazája. «Ki nem emelkedik lelkében a legfőbb lényhez a Szentlélek nevének hallatára..., ahhoz a lényhez, melyet tér nem korlátoz, mely változásnak nincs alávetve s teremtménynyel össze nem hasonlítható !» mondja szent Vazul.1

A Szentlélek Isten. Ez neve és lényege. És ez egyszersmind az első igazság is, melyet róla hiszünk s melyet át és át kell éreznünk, hogy szivünkben valódi áhitatot ébreszthessünk iránta. Nem szegi azért kedvünket az a fáradság, melyet e gyermekkorunkban belénk oltott régi igazságnak fölelevení- tésére fordítunk. Lássuk tehát 1. rövidesen a Szentlélek istensége mellett szóló bizonyítékokat és azután 2. vonjuk le belőlük következtetéseinket.

1. A Szentírásból és hagyományból tudjuk, hiszszük és

1 Lib. de Spir. S. c. 9.