Meschler M.: A Szentlélek Isten. Elmélkedések - 65. évfolyam (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1902)
Bevezetés
2 zítő szavai szerint úgy vagyunk vele, mint a tavaszi szellővel : érezzük enyhe, édes fuvallatát, látjuk csodáit, de nem tudjuk, honnét jő vagy hová megyen.1 így sok könyvünk van, mely a Szentlélek ajándékairól és működéséről tárgyal, de nagyon kevés olyan, mely magáról a szeretetreméltó Adományozónak személyéről valami vonzót írna. A Szentlélekkel nem találkozunk érzékelhető emberi alakban e földi életnek utain, mint a Fiúistennel, ő az istenség mélységes titkaiban lakik2 s szivünkben is az ő működése a kedélynek csöndes rejtekeiben megy véghez. O az istenségnek és a saját magunk lelkének szinte csodásán kirakott, mélységes alapja — ki bírná kikutatni ? De annyival inkább szeretnénk csak valamit is leolvasni minden jó forrásának, az örök szeretetnek arczáró 1. Kíséreljük meg elsőben körültekinteni az istenség szivében, a hol a Szentlélek él és uralkodik, hadd lássunk egyet- mást isteni személyének szeretetreméltó tulajdonságairól. Kövessük azután működésének egész sorozatán, míg vissza nem térünk a teljes Szentháromság ölébe. Ennek kapcsán majd alkalmunk nyílik a lelki élet majdnem összes kérdéseit érintenünk, mint lehet az élet, különösen a természetfölötti élet, minden szálát-rostját a Szentiélekre visszavezetnünk. Ha pedig befejeztük tanulmányunkat a Szentlélek birodalmában, magunkkal hozzuk majd s szivünkbe véssük azt az elhatározást, hogy a Szentleiket tisztelni, még pedig meghatározott módon fogjuk tisztelni. Útmutatókul segítségünkre voltak elsőben is az istenes tudományosság régi nagy mesterei. Különösen jó hasznát láttuk aquinói szent Tamásnak, régibb és újabb tanítványainak, magyarázóinak. Fölhasználtuk egyébként mindazokat, a kik műveikben a Szentlélekkel foglalkoznak. Legyenek ezek az elmélkedések minden kereszténynek, különösen pedig a papoknak s a tökéletes élet avatott embereinek lelki hasznára. S most, Szentlélek Úristen, szeretetnek végtelen fölsége, Ján. 3, 8. 2 Kor. I. 2, 10.
