Meschler M.: A Szentlélek Isten. Elmélkedések - 65. évfolyam (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1902)
Tizenötödik fejezet. Az egyház papi hatalma
97 De milyen hatalommal műveli a pap e csodát? A fölszentelés hatalmával, mely mint épen mondottuk, a Szentlélek műve. A mint egykor az Üdvözítő a Szentlélek erejével fogantatott és alkottatott a Szűzanya tiszta méhében, a mint nagy engesztelő áldozatát a Szentlélekben mutatta be s a sírban a Szentiélektől nyert új, halhatatlan életet, úgy most az Oltáriszentség áldozatában mindennap újra születik és fel- áldoztatik a Szentlélek erejéből, mely a kézföltétel által szállott a papra. Az átlényegülés csakúgy műve a Szentléleknek, mint a megtestesülés. A Szentlélek a papot érvényes és méltó eszközévé avatja a papszentelés és azon tényleges kegyelmek által, melyeket neki nyújt, hogy az áldozatot bemutathassa. így a Szentléleknek tényleg van része a szentáldozat bemutatásában. Az egyház ezért nevezi tűznek, melyet a pap hív le, s melyben Krisztus, az áldozati bárány, magát felemészti.1 Minden liturgiában vannak a Szentiélekhez intézett világos és hatásos könyörgések, hogy a szent áldozatot hajtsa végre. Egykor igen szép és szellemes módon jelezték a Szentlélek szoros viszonyát az áldozathoz olykép, hogy az Oltáriszentséget galambalakú edényben őrizték, mely az oltár felett lebegett. A szentmisében eszközli számunkra a Szentlélek az Oltáriszentséget s meg is őrzi templomainkban. Lényegében és részleteiben bármilyen egyszerű is a mi szent áldozatunk, a körülmények mégis rendkívül változatossá és fényessé tehetik. így az átváltozás alig észlelhető mozzanata köré, mely az egész áldozati cselekmény tulajdonképeni lényegét teszi, a szertartások dús koszorúja fonódik, melynek díszítésére, szépítésére törekszik minden művészet és emberi tehetség, épen azért, mert nyilvános, ünnepi a tény, melyben Isten az emberrel közlekedik s mivel a két fél, különösen Isten méltósága megköveteli, hogy fehasználjunk mindent, a mi ezen érintkezés magasztosságát emeli. így az áldozatért vannak a ragyogó templomok és dómok, a drága és fényes edények, ruhák, a sok különböző rangú szolga, kik az áldozatnál segédkeznek, a fényes és különféle szertartások, melyek 1 Pontifie. Rom. Consecr. alt. Munkálatok 65. évf. 7
