Meschler M.: A Szentlélek Isten. Elmélkedések - 65. évfolyam (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1902)
Tizennegyedik fejezet. Az egyház pásztori hatalma
89 szervezett1 s büntetést szabott. Minden államnak és társadalomnak megvannak e jogai : annál inkább az egyháznak, mely tökéletes társaság s nemcsak bizonyos időre, szűk határok közt, alapíttatott, mint az ószövetség egyháza, hanem örök időkre, minden nemzet s ország számára. Törvény- hozása világraszóló s azért első tervezete nem fejezhette be, nem zárhatta le. Úgy illett, hogy ez egyházi hatalom birtokosai a lehető legnagyobb hatalommal rendelkezzenek, épen azért, mert Krisztus helytartói, mert helyette uralkodnak s így Krisztus teljes hatalmával is kell föllépniök. Ez felel meg Isten kegyes kormányzásának, ki a lényeg meghatározása után a mellékes dolgokat az egyház vezetésére bízta. Az egyház e pásztori hatalma ismét igen szép képét adja a Szentiéleknek és isteni tulajdonságainak, mindenek- fölött pedig isteni tekintélyének. Az egyház törvényei ugyanis eredetök, czéljok s sokszor még tárgyuk szerint is legalább közvetve természetfölöttiek. A Szentlélek nevében hozza s követeli megtartásukat az egyház. Tőle származnak e törvények; mert mint láttuk, nem olyan törvények azok, melyeket Krisztus alkotott, hanem a melyeket maga az egyház írt elő, hogy Krisztus rendeletéit megmagyarázza s azok megtartásáról közelebbi határozatokat hozzon. A Szentlélek tehát legalább közvetve szerzője ezen törvényeknek, melyek alkotása az egyházban való állandó működésének ismét egy újabb tanúsága. E törvények a Szentlélek jóságát is tanúsítják. Igen kevés törvény van, hasonlíthatatlanul kevesebb, mint az államban s ezek is többnyire a hivatalokra s állásokra vonatkoznak, melyek elvállalása szabad akaratunktól függ. A Szentlélek továbbá kegyelmével igen könnyűvé teszi e törvények megtartását. Hiszen ő az, ki a szeretet törvényével, melyet minden kereszténynek szivébe vés, alázatos, gyermeki engedelmességre hajlítja az értelmet. E törvények igazi jótétemények, mert meghatározzák a kereszténység lényeges követelményeit. Eltávolítanak minden bizonytalanságot s kétkedést az üdvösség dolgában és nyugalmat, ren1 Makk. I. 4, 59.
