Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)
Második könyv. 1799-1832
44 Még nem hagyta el azt a kort, melyben csak benyomásokból él az ember. A vallásos érzelmek szüksége szintén nem ébredt fel lelkében. Imádta Istenét csak úgy, a mint tanulmányait végezte ; boldog kor, de a melynek ártatlan boldogságát senki sem képes méltányolni, mert mire fel tudja fogni, az már eltűnt ! 4. 1812-ben György kikerült Godley jótékony gondozása alól. Híresebb intézetbe vitték, de annak erkölcsei siralmasak voltak. A közönség ezt vagy nem tudta, vagy nem akart róla tudomást venni. Spencer lord azt hitte, hogy fia tehetségeinek kifejlődéséhez elevenebb környezetre van szüksége.* Az eszmék összeütközése, az önszeretet súrlódásai, szeszélyes ellenszenvek, féltékenység, czivakodások, egyszóval mindaz, a minek valaki kíméletlen társai részéről a megvetésig ki lehet téve, csak műveli, élénkíti, mérsékli, edzi a jellemet, végül pedig nagygyá és szilárddá teszi azt. György félénk természete, úgy gondolta Spencer lord, nyilvánvaló kár nélkül nem tespedhetett tovább oly légkörben, mely nem sokat különbözött a családi tűzhely életétől. Új iskolatársai — fájdalom ! — vállalkoztak rá, hogy nevelésében változást idézzenek elő. A gonoszság terjesztőit jellemző különös buzgalommal rontottak e szemérmetlen ifjak ezen tiszta gyermeki lélekre.** Spencer György két évig maradt itt. Soha sem merte föltárni atyja előtt azt az örvényt, a melyben eleinte csak vergődött, később egészen megdermedt. Godley-t, ki bizalmas s őszinte barátságánál fogva örült, ha a fiatal Spencer hozzá el-ellátogatott és minél gyakrabban helyet foglalt asztalánál, szintén nem avatta be a ránézve oly kínos vallomás titkába. «Két- vagy háromízben együtt ebédeltem vele, írja György. Egy-két órán át elméin szabadon kedvére csaponghatott, fölfrissíthette régi benyomásait e szeretetre méltó társaságban. * Life of Father Ignatius, I. r. HI. f. ** V. Ö. Taine : Notes sur VAngleterre. Azon fejezetben, melyet, az etoni, harrowi és pugby-i kollégiumokról szólva, a nevelésnek szentel Taine, egy pillanatig sem foglalkozik a gyermekek erkölcsével az angol nevelés rendszerében. Holott az erkölcs nagyon is megérdemli, hogy gondoljunk rá az ifjúság képzésénél. Taine fejezetének kiegészítésére elég anyagot talált volna a Spencer által följegyzett adatokban. (Lásd : Life of F. Ignatius, 1. r. IL—IX. f. f.)
