Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)

Első könyv. 1792-1832

34 disszidensek a hitetlenekkel vagyis a pápistákkal szövetkeztek a nemzeti egyház felsőbbségének megdöntésére. Egy erkölcsi forradalom játszódott le. A nép szerette volna azt tényleg meg­akadályozni, a mit a törvényhozás jogilag már megadott. Alap­jában ez az érzelem csak a keresztény hit megnyilatkozása volt, mert a vallásos angol előtt a kereszténység egyértelmű volt a protestántizmussal. Oxford később támaszkodva e szó etimológiájára, megdöntötte ezt az előítéletet. Valamint mi katholikusok keresztényekről szólva, ez alatt az apostoli egy­ház híveit értjük, úgy a protestánsok keresztények alatt csak a tiszta evangéliumnak az apostoli igazsághoz visszavezetett szol­gáit értik. Ennek az etimológiának kutatásával Oxford igen becses munkát végzett. Ez teremtette meg a rituálizmust, a rituáliz- mus pedig visszaszerezte nekünk az egyházatyákat, az apos­toli doktorokot, a régiségtani és történelmi ismereteket. Mind­azt, a mit Péter és Pál hittek, a mit az evangélisták írtak, a mit Cyprián, Irén, Jusztin, alexandriai Kelemen vallottak, azt Róma mind bírta, mi pedig kerestük azt.» 8. Kevés kivételről tettünk említést. A legszebbek egyike gyanánt kell felhoznunk Angolország egyik legnemesebb lord­jának fiát, Spencer Györgyöt. Működéséből fogjuk értékét megismerni. Míg a legtudósabbak lángesze az ország vallási ébredését tanulmányoktól, vallásos gyakorlatoktól várja, melyek szerzőiket Rómához vezetik, az ő hite hazájának a katholicziz- mushoz való visszatérését csak az imában, az állhatatos, álta­lános imában keresi. Hogy a vallásos mozgalom, melyet ecse­telni fogunk, oly nagy s oly vigasztaló eredményekre vezetett, mi annak az oka? Ne keressük azt sem véletlen körülmények­ben, sem a tudósok vitatkozásaiban. Mi azt főkép Angolország megtéréséért rendszeresen folytatott imákban szeretjük látni. Ha Mózes kezeinek felemeléséhez volt kötve Izrael győzelme, miért ne érnének valamit a keresztények folytonos imái is, ha csak valamicskét is, az oxfordi iskola vitái s tudósainak értekez­letei mellett. Azt tapasztaljuk, hogy úgy Róma, mint Oxford részéről ugyanazon szükségérzet hatása alatt és ugyanazon czél elérése

Next

/
Thumbnails
Contents