Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)
Ötödik könyv. 1860-1896
460 Church Association eszköze volt, kijelentette, hogy a fölfüg- gesztés a három év alatt elkíséri Machonochiet, bárhová tegye is a lábát, és hogy mindennemű ténykedés meg van neki tiltva. Tait hihetőleg nem látta előre, hogy ily következményei lesznek annak a törvénynek, melynek megszavaztatásával annyit vesződött és mely ennek a világi egyénnek nagyobb hatalmat biztosított, mint neki magának, az egyház főpapjának. Időközben Tait meghalt. Vele letűnni látszott az érseki hatalom. Mackonochie ismét lemondott és teljesen visszavonult. A közvélemény az ő pártján volt. London következő püspökei, Jakson és Temple, továbbra is kitüntették őt barátságukkal; úgyszintén azargyll-i, bedford-i püspök, meg Lyddon kanonok és Church, szent-pál-i esperes. Üres idejét, a miben fölfüggesztetése folytán nagy módja lett, arra használta föl, hogy ellátogatott Amerikába. Az Egyesült-Államok minden nagyobb városában valóságos diadalmenettel fogadták hitsorsosai. Az istenfélő pásztort üdvözölték benne, a ki páratlan buzgósággal munkálkodik hívei lelki üdvén; a szegények és munkások barátját; kezdeményezőjét annak, hogy az isteni-tiszteletbe római szertartásokat hozzanak be; az üldözött egyházjog oltalmazóját.* 13. A ritualizmus a helyett, hogy, mint Tait szerette volna, kiszorították volna az egyházból, azt inkább magával ragadta. Tíz év múltán már győzedelmeskedni látjuk a püspöki kar fölött. Nem leljük kedvünket abban, hogy fölsoroljuk az emberi elme különféle tévedéseit. Azonban ebben a tömkelegben üdvözöljük azt a népet, mely az igazság felé halad. Nem, ezek az emberek nem képesek arra, hogy magát az eget is megcsalják. Katholikussá lett jelesebbjeiknek százszor is magasztalt hite kezeskedik őszinteségükről. Derekabbak ők, mint azok, a kikről meg vagyon írva: Quadraginta annis proximus fui generationi huic et dixi: semper hi errant corde** — «Mit vár * Meghalt 1887. deczember 15-én, midőn Ballachulisban az argylli püspök vendége volt. Hóviharban veszett el, mely egy hegyi kirándulásában lepte meg. Akkoriban már kimerültség vett rajta erőt a sokoldalú fáradalmak következtében. ** Dublin Review, 1868. jam, 44. köv. 1.
