Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)
Negyedik könyv. 1846-1868
339 s hogy Önökhöz, mint az egyetem rektora, intézhetem szavaimat. Őszintén mondhatom Önöknek, hogy sokkal előbb gondoltam Önökre, mintsem ezt az egyetemet megnyitották volna; igen, sokkal előbb, még mielőtt ez a nagy munka megkezdődött, mely ma már büszkén lép a nyilvánosság elé. Midőn először jöttem ide azon szándékkal, hogy ez eszmét terjeszszem, nem hiányoztak egyes túlbölcs és túlóvatos emberek, a kik ellenezték a tervet s azt mondták: «írhonban nincs oly társadalmi osztály, melynek szüksége volna egyetemre.» Továbbá: «Ki fog ide járni ? Mivel fogják majd a tantermeket megtölteni ?» így kérdezősködtek, nem titkolva el előttem, hogy ők igen jól ismerik írhon állapotát s hogy előrelátók. Erre így válaszoltam : «Mi az előadásokat délutánonkint fogjuk megtartani, termeinket pedig a dublini ifjúsággal fogjuk megtölteni.»* Ezt az egyetemet kétségkívül saját maguk számára akarták fölállítani, de volt ennek más czélja is. Én azt hiszem, hogy írhon nevét sohasem lehet elválasztani a katholikus ügytől ; és midőn írhont szolgáljuk, szolgáljuk egyszersmind az apostoli római egyház érdekeit is.»** Kijelenti, hogy ez a kérdés régóta nyílt kérdés volt előtte. Hogy nem avatkozott bele, ennek oka a szent Fülöp kongregációban lévő nagyfokú elfoglaltsága volt. S mindamellett semmihez sem vonzódott jobban, mint ehhez. «Midőn katholikussá lettem, első kérdésem volt: «Mért nincs a katholikusoknak egyetemük?» írhon fővárosa legalkalmasabb helynek látszott előttem egy ily intézet fölállítására. Nem szabad kételkedni a fölött, hogy írhonra szebb jövő vár, még pedig sokkal több okból, mintsem az ember gondolná; ... mert eddig az írek túlságosan rossz bánásmódban részesültek s félreismerték őket; mert új korszak nyílik meg előttünk, életre híva fel a nemzetiségeket és a legtávolabbi népek is hallatni fognak magukról az egész világon. A kutatás * Lectures and Essays on University subjects, London, 1859. 330. old. ** U. o. 333. old. 22'