Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)

Harmadik könyv. 1832-1845

MÁSODIK FEJEZET.

1. Froude főesperes elhatározta, hogy fiát Hurrelt elkíséri útjára. A hajó, mely a három papot vitte, Lissabon, Gibraltár, Algír felé vitorlázott; Carthagó vidékén érintette Afrikát, hogy onnét Máltában, Zantéban, azután Korfuban s Ithakában kössön ki, a honnan a görög hegyeket lehetett látni, majd Palermóba s végűi Nápolyba érkezett. Newman a tengerek és helyek beutazásánál a kezénél levő Odysseából, avagy Virgilből és Thukidydesből ismeretes nevezetességekre fordítá figyelmét. A századok elmúlnak, de a hegységek el nem tűnnek ép oly kevéssé, mint a tájképek.

El volt ragadtatva, hogy a nagy görög költő mily pontosan írja le e helyeket s mily szabatosan ecseteli azon benyomásokat, melyeket azok benne keltettek. A Gibraltárral szemben levő hegység 10.000 láb magas. Ez az eget tartja, írja róla Homérosz.* «Szükségképen ezt a benyomást teszi ránk e hegység, ha a földközi tengert tekintjük a föld nagy központjának. A reá boruló nagy égboltozat egy mennyezetes ágyra emlékeztet.»**

A palermói öböl legnagyobb csodálatát kelti föl. Egész Siczilia elbűvöli. Görögországban a túlsűrű vagy nagyon közelfekvő hegységek elzárták előtte a látóhatárt. Sicziliában ellenkezőleg a magas hegycsúcsokról a szem messze ellát a tág

* Odyssea I. 53, 54. [iáxpa; xíova; oúoavoü.

** Letters I. k. 33. 1.