Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)

Harmadik könyv. 1832-1845

ELSŐ FEJEZET.

1. Ez időben, 1832. deczember havában az oxfordi egyetem két fiatal doktora Falmouth-ban azzal a szándékkal szállt hajóra, hogy Rómába mennek. Az egyiknek neve Froude Hurrel volt, a másiké Newman János Henrik. Mindkettő nagyeszű ember volt. Harmincz éves korukban már mint nagy gondolkozók és írók lévén híresek hazájukban, idő előtt kimerülteknek érezték magukat a túlságos munkától. Mind a kettő egészségét akarta a kedvező déli éghajlat alatt, szükséges pihenés által helyreállítani. Oly szünet volt ez, mely lázas természetüket első műveik közzététele és későbbi vitatkozásaik között pihenésre kényszerűé.

Newman hallgatta Lloydnak, a tudós és bátor oxfordi püspöknek legújabb előadásait. Hallotta a tridenti zsinat* történetére vonatkozó magyarázatát és megindulással figyelt az anglikán Prayer-Book értelmezésére. Mind a ketten élénken megőrizték a katholikus tanokról szóló értekezésének emlékét. Mint elhunyt mesterük természetes örökösei, erős ösztönzést éreztek arra, hogy eszméinek folytatói legyenek. Az erasztia- nizmus, vagyis azon elv, hogy az egyház az államnak alá van rendelve, már felütötte fejét az angol államegyházban.** Froude és Newman kedvetlenül szemlélték magas egyházuknak e

* V. ö. Oakeley : The Tracts movement. — Dublin's Review.

** Newman : Apologia, I. r. I. f. Erastus, igazi nevén Liber Tamás (1523 1583), protestáns theologus, Bázelben tanított. Az egyháznak csupán

pérsuasiv szerepei engedett s azt állította, hogy törvényeket hozva az állam jogait bitorolja. Névéről nevezték: eL rendszerét.