Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)
Második könyv. 1799-1832
89 ban forrásánál. Az angol egyház papjainak utódlása, minthogy az tényleg a római egyháztól származik, semmivel sem bizonyíthat többet ennek az egyháznak javára, mint a mennyit a római egyház mellett bizonyít. De ez még nem minden. Az ariánus egyházak, melyek a keleti góthok, burgundok, nyugati góthok, vandalok és lombardok birodalmaiban túlsúlyban voltak, mindannyian püspöki egyházak voltak és mindannyi sokkal több jogot formálhatott az apostoli utódlásra, mint az angol egyház, mert nem estek távol az apostolok korától. Keleten a görög egyház, mely hit dolgában különbözik az összes nyugati egyházaktól, hasonló joggal bír ez utódlásra. A nesztoriánus, eutichiánus, jakobita egyházak, melyek mind eretnek-egyházak voltak s mint ilyenek mind kárhoztatva lőnek oly zsinatok által, melyekről a protestáns theologusok is tisztelettel szólnak, hasonlóképen hivatkoznak az apostoli utódlásra. Ha már most az apostoli eredetű rendek birtokában levő egyházi tanítók nagy része sok tévelyt, más része kárhozatos eretnekséget tanított; ha más részről, mint maga Gladstone mondja, az apostoli rendeket nélkülöző egyházak, a milyen a skót egyház is, közelebb állanak az igazhitűség zászlajához, mint az apostoli rendekkel felruházott tanítók nagytöbbsége, hogyan kívánhatja Gladstone, hogy Ítéletünket valamely egyház tekintélyének csupán azért vessük alá, mert ezen egyházban meg van az apostoli utódlás ? 14. Gladstone nagy súlyt fektet az egységes tanítás fontosságára. Az egység, mondja, lényeges kelléke az igazságnak. De mikor ő azt meri állítani, hogy a hitegység az anglikán egyháznak ismertető jele, hogy az testben s lélekben egységes, mi kénytelenek vagyunk tüntetőleg az ellenkező vélemény mellé sorakozni. Az apostoli utódlás létezése fölött lehet vitatkozni, de az egység egész határozottan nincs meg és nem is volt meg soha. Egészen köztudomású dolog, hogy hitvallási könyvei úgy vannak szerkesztve, hogy azok alapján a legmagasabb egyházi állásokba oly emberek is bejuthatnak, kik ép úgy különböznek egymástól, mint a hogy eltér a magas egyház tagja a katholiku- soktól, vagy az alsó egyház tagja a presbyteriánustól. Hasonlóképen ismeretes az is, hogy általános irányzatai fontos kérdésekben majd ilyen, majd amolyan természetűek. Gondoljunk
