Madaune abbé : A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században - 62. évfolyam (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1899)
Második könyv. 1799-1832
59 kezni, kik nagyon korán merítették ki az élet örömeit s csalódásait; vagy a kik tétovázva járnak idegen ösvényeken, mert még nem találták meg az útat, melyet Isten számukra kijelölt. György Wilson társaságában Sziczilia beutazására indult. A két turista zárdáról-zárdára járt inkább, mint városról-városra. A fiatal gentleman csak a szerzeteseknél részesült szeretettel teljes fogadtatásban. A szeretet önkéntelen nyilvánúlása és az az önzetlenség, mely a kolostor gyermekeiben mutatkozott, mindazonáltal nem voltak képesek vele a szerzetes életet megértetni. Vallásos előítéletei nem gyakoroltak volna fölötte oly nagy uralmat, ha jobban ismerte volna hazája történetét. Nem Angolország múltjának szava-e az, mely a bathkeale-i, adare-i, muc- ross-i, jedburgh-i, tintern-i, bindon-i apátságok romjaiból ki- hallatszik? «Absque monachis, mondja Dugdale, nos sane in história patriae semper essemus pueri.»* Míg György Palermo felé hajózott, Spencer lord fiának tudta nélkül elhagyta családjával Nápolyt; úgy, hogy ez a városba való visszatértekor csak atyja levelét találta ott, mely engedélyt és módot nyújtott neki arra, hogy Európa többi részét és Egyiptomot beutazza. « A mi viselkedésedet illeti, kedves Györgyöm, írja a kitűnő atya levele végén, nem szükséges mondanom, mennyire fontos jövő boldogságodra és jellemedre nézve, hogy minden rossztól távol tartsd magadat; különösen azon szent hivatásra való tekintetből, melyre magadat szántad. Ezen kívül csak azt kívánom felőled hallani, hogy továbbra is az maradtál, a ki voltál.» 2. Azon meggyőződésben, hogy atyja nagyon is kedve- zőleg itél róla, az ifjú Spencer Rómába utazott, hol jelen volt Litta bibornok temetésén, az úrnapi és Péter és Pál-napi ünnepségeken. Kénytelen volt elismerni a katholikus egyház ezen ünnepélyeinek nagyszerűségét; nagyszerűeknek találta a Vatikán gyűjteményeit is. Azon gondolatra, hogy mindezeket nem látja többé soha, szemei könybe lábadtak. «A császárok fővárosa * A szerzetesek nélkül a hon történelme kétségkívül örökre gyermekkorát élné. Monasticon anglicanum, kiad. Dugdale, 1655. rccojtúXaiov. Life of Father Ignatius, I. r. X. és XI. f.
