Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 2. kötet - 61. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1898)
A régi és új törvények eredménytelensége
32 MUNKÁLATOK LXI. ÉVFOLYAM esett áldozatul. Ő, ki egykor persona gratissima volt az udvarnál és Bismarck herczegnél, a kormánynyal annak lengyelellenes törekvései miatt heves összeütközésbe került, a mikor (tisztán egyházi és paedagogiai szempontból) vonakodott megengedni, hogy a vallástant német nyelven adják elő. ') A miniszterelnök 1873 november 24.-én kelt levelében szemére hányta az érseknek ezen és más egyéb „államvétségeit“ és azzal a felszólítással zárta levelét, hogy mondjon le hivataláról. Ezen levél, a mely a kir. áll. minisztérium megbízásából készült, többi közt ezeket , tartalmazta : „Nemcsak, hogy Nagym. Érsek Úr ismételten nyíltan kijelentette, hogy a törvényeket nem tartja jog szerint kötelezőknek, és hogy azok keresztülvitelében közreműködését megtagadta, hanem Nagyméltóságod ez elhatározást számos esetben következetesen megvalósította és keresztülvitte. A gnesen-poseni papnövelde felett törvényileg elrendelt államfelügyelet gyakorlásának Nagym. a leghatározottabban ellenszegült, sőt folyó évi szeptember 17.-én hozzám intézett levelében a helybeli szemináriumnak a vallásügyi miniszter által a folyó évi május 11 .-i törvény 13. §.-a alapján elrendelt bezáratását „hatalmi túlkapásnak“ jelezte. Hasonló tiltakozó magatartást tanúsított akkor is, a mikor én a május 12.-i törvény 6. §.-ában nekem nyújtott fölhatalmazás értelmében a storchnesti javító-intézet megvizsgálását elrendeltem. A folyó évi május 11.-i törvény 15. §.-ának határozott rendelkezését teljesen mellőzve, Nagyméltóságod egyre alkalmazott és helyezett át lelkészeket és nevezett ki vikáriusokat a nélkül, hogy Nagyméltóságod az említett törvényben megjelölt kötelezettségének csak egyetlen esetben i s' eleget tett volna. Sőt azon nagyszámú büntetések, a melyeket törvényellenes ténykedései miatt magam és a bíróságok is hivatalbeli kötelességből Nmélt. Érsek Úrra róni kénytelenek voltunk, valamint a helybeli érseki szék állami alapokból kiszabott fizetésének a folyó évi május 1 l.-i törvény 18. §.-ának 3. pontja értelmében elrendelt megvonása sem bírtak a törvénynek érvényt szerezni. Legutóbb pedig az a törvénybe ütköző cenzúra, a mely Schröter szemináriumi tanár ellen egy loyalis nyilatkozatban ’") való részesség miatt — melyet 0 fölsége, a császár és király, atyai jóindulatának kifejezésével fogadott — mondatott ki : újabb bizonyítékul szolgált arra nézve, ’) Az idevonatkozó adatokat lásd „Siegfried“-nél. a 203. és köv. 1. Az érsek által alapított magániskolákat — melyekben a vallástant tanították — betiltották. 2) Az „állami katholikusok“ föliratát érti.
