Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 2. kötet - 61. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1898)
A fordulat
204 MUNKALATOK LXI. ÉVFOLYAM csatlakozott, melyek ismét törvényi rendelkezések tényleges visszavonását vonták magok után. A kultuszminiszter 1886 nyarán megadta (az 1883-ban megtagadott) felmentést mindazon papjelöltek számára, kik R ó- mában, Löwenben és Innsbruckban tanultak. Azonkívül valamennyi plébánosnak, vagy az általuk megbízott segédlelkészeknek megengedtetett a vallástanítás. A fenmaradt zárdák (a törvény által tágított tevékenységükön kívül) nagyobb szabadságot nyertek. 4) Személyi kérdésekben sem merültek fel újabb nézeteltérések a szentszék és a kormány között. 1886 tavaszán halt meg a kulmi püspök, msgr. Marwitz (91 éves korában). Röviddel ezután Róma és Berlin közös megegyezése folytán Dr. Redner kanonokot, ki minden tekintetben odaadóan szolgálta az egyház ügyét, választották utódjául.2) Azonfelül amnestiát kaptak msgr. Janiszewski, poseni fölszentelt püspök,s) valamint Kurowski kanonok, egykori „titkos megbízott“.4) A „bejelentési kötelességgel“ szemben, mint ') A hivatalos lapok így írtak róla : „Jóllehet a formulákból, melyek a zárdákban negyedévenkint előforduló személy-változások kimutatására használtattak, az 1S82 augusztus 30.-1 körlevél intézkedése folytán az „áthelyezés oka“ feliratú rovat elmaradt ; mégis a meghagyott zárdák főnökeitől, illetve elöljáróitól még gyakran követelik az áthelyezés okának megjelölését. Hasonlókép azon tapasztalatra is jutottak, hogy több esetben az áthelyezett rendtagok személyi, vagyoni és viszonyainak adatait is megkívánták, melyek a felhozott kimutatások teljességéhez szükségeseknek nem tekinthetők. A kultusz- és a belügyminiszter közös rendelete felszólítja a tartományi kormányokat, hogy utasítsák a helyi hatóságokat, miszerint értesítéseikben az előírt kimutatások teljességéhez megkivántató adatokra szorítkozzanak.“ 2) A freiburgi érseki és a m a i n z i püspöki szék betöltése ügyében is csakhamar egyezség jött létre. Freiburgi érseknek Dr. Roos, limburgi kanonok, mainzi püspöknek a szentszék és a hesseni kormány megegyezése folytán Dr. H a f f n e r mainzi kanonok neveztetett ki. 3) Msgr. Janiszewski számkivetésének egy lengyel lapban megjelent kitűnő művet köszönhetünk, mely a „kulturharcz“ történetét tárgyalja 1876-ig s melynek franczia fordítása külön lenyomatban jelent meg e e£Ím alatt : ^ „Histoire de la persécution de l’église catholique en Prusse (1870—76).“ Précédée d’une introduction parle P. Lescoeur, prêtre de Oratoire. Bruxelles, Goemaere, Paris, Bray et Retaux. 4) Neki is száműzetésben kellett élnie, miután kiállotta 2 évi fogságát s hivatalától is „megfosztották“.
