Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 2. kötet - 61. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1898)
A fordulat
184 MUNKÁLATOK LXI. ÉVFOLYAM 11. czikkely. Az eljárásra vonatkozó határozatokat királyi rendelet állapítja meg. 12. czikkely. Az 1875 junius 20.-i törvény 37. §-ában foglalt esetben ezután csak a kultuszminiszternél emelhető panasz. 13. czikkely. Az 1873 május 12.-i törvény 24. §-ában, az 1880 julius 14,-i törvény 1. czikkelyében, valamint az 1878 április 22.-i törvény 12. §-ában felsorolt esetekben ezután a kamarai bíróság mint büntető ügyekben legfelsőbb országos bíróság illetékes a tárgyalásra és döntésre. Az eljárásra nézve érvényben maradnak az 1873 május 12.4 törvény III. fejezetének határozatai. 14. czikkely. Ezen törvény életbelépésének napján az egyházi ügyek királyi törvényszékénél folyamatban levő peres ügyek, úgy a hogy vannak, áttétetnek az államminiszteriumhoz, a mennyiben ennek illetékessége a jelen törvény rendelkezései szerint meg van állapítva.“ Noha ezen javaslat, ellentétben az eddigiekkel, szakított a diskreczianális felhatalmazások rendszerével és a fönálló törvényi állapottal szemben nehány határozott javítást tartalmazott, mégis találkozott benne több elfogadhatatlan határozat, a mennyiben a májusi törvény- hozást leglényegesebb pontjaiban változatlanul hagyta. A javaslat 1. czikkelye teljesen és föltétlenül megszüntette az. 1873 május 11.-i törvény 4. és 8. §-ában előírt tudományos államvizsgát, az úgynevezett „kulturvizsgát“, valamint az 1882 május 31.-i törvény 3. czikkelyében előírt felmentést a kulturvizsga (az ismert előadások és a róluk kiállított bizonyítvány) alól. A 2—3. czikkely azon egyházi intézetekre vonatkozik, melyek a papok kiképzésére szolgálnak. Az 1873 május 1 l.-i törvény 9. §-a mint ilyeneket felsorolja : a gyermek- és növendék- pap-szemináriumokat, a hitszónoki és lelkészi szemináriumokat, konvik- tusokat stb. és azokat az állam felügyelete alá rendeli, melyre vonatkozólag a 9—14. §§-ban körülményes határozatok foglaltatnak, még pedig a házi rendet, fegyelmi szabályzatot, tantervet, az állami bizottság által eszközlendő revíziót, a tanítók és elöljárók alkalmazását, valamint ezen intézetekbe való beavatkozást vagy ezek bezárását illetőleg. A 14. §.-ban elrendeltetik, hogy gyermekszemináriumokat és gyermek- konviktusokat felállítani és az efféle fenálló intézetekbe új növendékeket felvenni többé nem szabad. Új növendékek felvételének esetében a kultuszminiszternek hatalmában áll az illető intézeteket bezáratni.“ Az új javaslat 2. czikkelye tehát azt határozza, hogy a 9—14. §§-ban foglalt határozatok nem gátolják a gymnáziummal összekötött kon-. V i k t u s o k alapítását — tehát nem gyermekszemináriumok, illetve nem a tridenti zsinat által előírt gyermekkonviktusok alapítását — és hogy ugyanez áll azon tanulók számára felállított konviktusokra
