Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 2. kötet - 61. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1898)
A fordulat
A FORDULAT 97 lósa elűzve leszs helyét német papság foglalja el, akkor gyermekeink és unokáink az ő evangéliumi testvéreiknek testvérszövetségre fogják nyújtani kezeiket, hogy adogmák igáját nem ismerő s a külsőségeken felülemelkedett német egyházban velük egyesüljenek ; és az isteni gondviselés bölcs vezetését megismerve, azt csendes imádásban dicsérjék és magasztalják.“ Végig tekintve a szövetségesek légióján, a kik a kormánynak a nemzeti egyházért vívott harczában segédkezet nyújtottak : az országnak túlnyomóan protestáns, katholikusellenes lakossága, a hasonló felfogást osztó parlamenti többség, a népnek minden rétegét elözönlő sajtó, a mely a Fáiktól kiadott jelszót : „Róma ellen“ vad és elvakult fanatizmussal terjesztette ; az a hatalmas, győzedelmes hadsereg, a melyre a kormány a lakosságnak kisebbsége ellen intézett m i n d e n támadásnál bizton számíthatott : ki merte volna ezt a „Nordd. Allgem. Ztg.“ által rajzolt képet pusztán az üres képzelődés szülöttei közé sorolni ? S valóban nem alap nélkül tekintette a kormány, az ő szempontjából, a „Nordd. Allgem. Ztg.“-ban leleplezett programúi megvalósulását csak idő kérdésének. Azonban legnagyobb győzelmi mámorukban, mint már annyiszor az egyháztörténelemben, megfordult a győzők szerencséje. Mint mindig, Dávid most is legyőzte G ó 1 i á t h o t. Az anyagi erőnek le k ellett tennie a f e g y v e r t az eszmék hatalma előtt. Még az utolsó kétségbeesett erőfeszítések is, a melyeket az egyre élesbülő törvényeknek mind szigorúbb alkalmazásával kifejtettek; még az a kísérlet is, hogy az összes országoknak szövetségesekül való megnyerése után egyenesen Péter sziklája ellen akartak rontani, — minden hiábavaló volt s csak az egyház egy régi ellenségének szavait volt kénytelen ismételni a harcz fővezére: „Győztél Názáreti!“ Az ellenfél ereje egyre növekedett. A ki a német katholikusok között még nem lett „jezsuitává“ a jezsuitatörvény következtében, az azzá lett a „kulturharcznak“ további folyama alatt. Kitűnt ez nevezetesen azoknak folyton növekedő számából, a kik a választások alkalmával a centrumpártra Munkálatok Gl. évf.
