Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
AZ ELSŐ TÖRVÉNYHOZÁSI INTÉZKEDÉSEK 391 nyomtatott formulát használt a panasz megtételére, melyet csak aláírt, mihelyt az államügyészek neki sértést jelentettek be. Mint a „Franki. Zeitung“ állította, Bismarck ily módon egy alkalommal egy szegény varrónő ellen is emelt panaszt, a kit a kanczellárnak szóbeli sértés miatt jelentettek fel. Bizonyára nem növelte történeti nagyságát ezen eljárásával Bismarck. Bismarcknak, illetve az állam-miniszteriumnak megsértése és sok más vétség miatt 1874 január 22.-én a „Germania“ szerkesztőjének tizenegy sajtópöre került egyszerre tárgyalás alá, a melyeknek egy évi fegyház és 600 márka pénzbüntetés lett a vége, minthogy a vádlottat már előbb ismételt kisebb fogságok és pénzbüntetések érték. A berlini, illetve porosz törvényszékek előbbi büntetőjogi praxisának megkülönböztetésére most az ítélethozatalban is máskép jártak el. Az alkotmány-vita idejében számtalan „szabadelvű“ lap, melyeket kormány-sértéssel vádoltak, felmentetett, mivel azok támadásaikat nem konkrét személyek ellen, nem miniszterek ellen, hanem elvont dolgok ellen, pl. á „konzervativizmus“, a „kicsiny, de hatalmas párt“ ellen intézték. A katholikus sajtó most azt hitte, hogy neki is szabad úgy eljárnia és a „szabadelvűség“-et ostromolta; de sok államügyész bebizonyítani törekedett, hogy a szabadelvűség alatt Bismarck szemöldöke és Fáik dr. gondozatlan feje- búbja értendők. A törvényszék csatlakozott ezen „nézethez“ és e szerint mondotta ki ítéletét. Egészben még roszabbul bántak a vidéki katholikus sajtóval, mint ezt a fővárosban tették. Az ezek ellen emelt panaszok élénken emlékeztetnek azon gyűlések eltiltására, melyekben a kanczellár halandóságát stb. hangsúlyozták. Végre oda fejlődött a dolog, hogy úgy a berlini, mint a vidéki katholikus lapok az országgyűlési tárgyalásokról hozott tudósításaikban a gyorsírói feljegyzésekből a katholikus .szónokoknak legjobb s leghatásosabb helyeit kitörölték s pontokkal jelezték, Jóllehet a törvény határozata szerint az ország- és birodalmi gyűlésekről szóló és „az igazságnak
