Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
A "kulturharcz" okai
A KULTURHARCZ OKAI II a fejedelmi ius circa sacra szempontjából és annak erejénél fogva hoztak be ; főkép tehát a püspöki adományozások megerősítése a püspököktől kinevezett plébánosokra és javadal- masokra nézve, azután a lelkészi állások betöltésének megerősítése, illetve jóváhagyása, mely betöltés magán kegyúri jognál fogva következett be és a püspököktől megadott institutio canonica által lett teljessé, továbbá a magasabb egyházi méltóságoknál és espereseknél és egyéb püspöki tisztviselőknél a püspöki kinevezés jóváhagyása stb.“ Egy a „külföldiekre“ vonatkozó, 1851 febr. 25.-én kelt irat egyebek közt így szól : „A törvény előbbi határozatai a hatóságok miheztartására nézve oly külföldi katholikus papok irányában, kik a porosz állam határain belül, mint a lelkipásztorkodásban kisegítők, lelkészi teendőket végeznek, vagy pedig oly ben- szülött katholikus papok irányában, a kik külföldön tanultak és szenteltettek fel és az országban nyernek alkalmazást, az állam és egyház jelen viszonyainál fogva előbbi terjedelmükben mérvadók nem lehetnek. Az alkotmánylevél határozatai szerint, mely az evangélikus és katholikus egyháznak, valamint minden más vallástársaságnak saját ügyei Önálló kezelését és igazgatását megadta: és az állam áljai azelőtt gyakorolt megerősítési jogot papi állások betöltésénél megszüntette, nem áll az államhatalom jogában, hogy oly katholikus papot, kinek porosz állampolgári joga van, a lelkipásztorkodó papságba való felvételtől és egyházi hivatalokra való meghívásból csupán azért zárjon ki, mert az külföldi tanintézetet látogatott s az egyházi rendet külföldön kapta fel. Oly külföldi papok azonban, kiket a porosz állam határain belül a helyi egyházi hatóságok ideiglenesen vesznek maguk mellé segítségül, vagy huzamosabb időre hívnak meg egyházi állásokra, tekintet nélkül papi jellegükre azon határozatok alatt állanak, melyeknek Poroszországban való tartózkodásukra és maguktartására nézve egyáltalán minden külföldi alá van rendelve, úgy hogy az ily külföldi papokat az egyházi felebbvalók meghívása után is bármikor ki lehet utasítani, ha az egyházi hivatal átruházása előtt a porosz honosságért nem folyamodtak és azt nem kapták meg.“
