Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
37-4 MUNKÁLATOK LX. ÉVFOLYAM lelkész az állami hatósághoz felebbezhessen. Ezen találó példa, mely azonfelül a mostani időben nem lehetetlen, mutatja, hogy egy ily határozat szükséges. A ház a rendes többséggel egynéhány lényegtelen változtatás után elfogadta a javaslatot úgy, a mint a képviselőházból átjött. Május 1 .-én végleges tárgyalás végett mind a négy törvény már az országnagyok előtt állott. Mielzynski, Brühl éá Landsberg grófok még egyszer összefoglalták az összes okokat, melyeket a javaslatok ellen az utóbbi hónapok alatt a jog, vallás és állami béke hívei felhalmoztak — de hiába. A négy törvényjavaslat általánosan elfogadtatott. Kettő, a lelkészek alkalmaztatásáról s kiképeztetéséről és a fegyelmi hatalomról szóló törvény, mivel módosításokon mentek keresztül, a képviselőházba került vissza. A képviselőház a két törvényt a felsőházból leküldött alakban (május 9.-én) elfogadta a nélkül, hogy az egyesült szabadelvű pártok csak egy tagja is szót emelt volna, Mallinckrodt, Schorlemer-Alst, Reichensperger Ág., Windthorst s Gerlach urakra hagyták a beszélést, illetőleg az utolsó tiltakozást. Néhány nap múlva — május 14.-én a négy törvényt szentesítette a király — miután előbb, április 5.-én az alkotmány-változtatás javaslatát szentesítette. Ezeket május 11., 12., 13. és 14.-érői keltezték és a örvény-gyűjteményben szokatlan gyorsasággal már május 15.-én kihirdették.1) A jezsuitaAörvény kibocsátásától a májusi törvények kihirdetéséig történt fontosabb események időrendi áttekintése. 1872. (Junius 24. A pápa szózata a német olvasó-körhöz.) Julius 4. A német császár aláírja a jezsuita-törvényt. *) *) A törvénynek teljes szövege „Siegfried“-nél a 177. s köv. lapokon található. Azonkívül számos különlenyomatban jelent meg commentárral és a nélkül.
