Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
AZ ELSŐ TÖRVÉNYHOZÁSI INTÉZKEDÉSEK 371 hatalom s ezért akarja az állam az egyház összes hatalmát magához ragadni. Ily módon szükségképen érvényesül az állam zsarnoksága. Az egyháznak életföltételei az egyház fejének tekintélyével együtt járnak, A katholikus egyház nagy hatalma ellen akarnak védekezni, de „vájjon fog-e ez sikerülni a katholikus egyház oly szilárd s rendíthetlen szervezeténél fogva ? Vájjon meg fogják-e semmisíteni ezzel a katholikus egyházat ? — Nem ! így tehát ismét eredménytelen munkát végeztek s az állami hatalmat tekintélyében megsértették.“ És az evangélikus egyház körében azon befolyást, melyet IV. Frigyes Vilmos gyakorolt, mpst újra tönkretették, mivel jelenleg engedelmesség helyett mindenütt fegyelmezetlenség fog uralkodni. Brühl gróf megjegyezte : „E második törvény megvonja az egyháztól a büntető hatalmat, sőt oda törnek, hogy a főt a tagoktól elválaszszák. Ezzel a pápát a porosz törvények alá rendelik és még sem parancsolhatnak a pápának. 0 azonban nem fél e törvényektől. A katholikus egyház tagjai főjükkel annál bensőbb egyesülésre fognak törekedni, a most hevesen kifejlődő mozgalom annál egységesebb s határozottabb lesz. Az a gúnyos értelem, mely az ultramontán szó alatt rejlik, nagyon helytelenül van alkalmazva s most valósággal kényszerítik a katholikusokat, hogy Róma felé fordítsák tekintetüket. •— A katholikus s a hivő evangélikus keresztények egyesülése igen örvendetes — ez a két fél azon tiszta meggyőződését bizonyítja, hogy közös czélra való egyesülésre szükség van. Ezen megpróbáltatásból az egyház, bár kárt szenvedve, győztesen fog kikerülni. — A törvényszék azért állíttatott föl, hogy az államnak az egyház jogaiba való beleavatkozását szentesítse — még akkor is csak beavatkozás az, ha közigazgatási úton történik is. A kormánynak s. pártjának békés eljárását nem tapasztaljuk és maga a vallásügyi miniszter is azon eljárásról oly értelemben beszélt, mely azt mutatja, hogy a katholikus egyház lényegét nem ismeri és azért kérjük, hogy ezea törvényeknek legalább végrehajtása ne a vallásügyi, hanem a belügyi miniszterre bizassék. “ R o o n gróf miniszterelnök megdorgálta Brühl grófot azért, hogy bizalmatlanságát fejezte ki a vallásügyi miniszter iránt. Mivel az egész minisztérium felelősséget vállal e törvényekért, ezért ő ily támadásokat visszautasít. A vallásügyi miniszter, mint ember, hibázhat, de ő meggyőződését követte, mikor a törvényt így szövegezte. Téved Brühl gróf,, ha azt hiszi, hogy az állam a katholikus egyházat kevésre becsüli. A porosz állam a jogosság állama, szó sincs az egyháznak elnyomásáról, csupán védelmet folytat a római egyház túlkapásai ellen. Hompesch gróf : „A miniszterelnök római egyházról beszélt, mi katholikusok csak katholikus egyházat ismerünk, melynek feje Rómában székel.“ Manteuffel báró ismételte az eddig válasz nélküli kérdése24*
