Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)

Az első törvényhozási intézkedések

318 MUNKÁLATOK LX. ÉVFOLYAM megvalósítása, a miért is, a mint erről már a régi bölcsek álmodoztak, tulajdonképen ezen tudomány emberei legyenek az állam vezetői. Milyennek gondolja ezen új tan az államnak a vallásokhoz és felekezetekhez való viszonyát, az magától értetődik és korunkban nyilt titok. Az állam a hitetlen ész alapelvei szerint és a hasznosság szem­pontjából járjon el vele szemben. Mivel azonban a keresztény és hivő nép, a keresztény felekezet és különösen a katholikus egyház léte még mindig elvitázhatatlan tény — és mivel a kereszténység és az egyház hirtelen és erőszakos eltörlése kivihetetlen és kegyetlen dolog volna, azért az államnak kettős feladata volna : 1. A hitfelekezeteket és különösen a katholikus egyházat, szabadságuknak és az emberekre s az emberi társadalomra való befolyásuknak lehető korlátozása által mindinkább lassú halálra kárhoztatni. 2. Az egész tan- és nevelésügynek az egyháztól való teljes elszakítása által, az egyház és a keresztény felekezetek társa­dalmi tevékenységének, különösen a szegény ápolásnak tökéletes államosítása által, továbbá a sajtó, tudomány és művészet, nyil­vános mulatságok által, minden által, a mi az állam vezetése és gondoskodása alatt áll, egyáltalában az összes állami működés által a népet lassankint a puszta ész uralma alá hajtani, a mikor végre be fog következni az a pillanat, hogy a kereszténység utolsó maradékaival és a történelembe meg társadalomba mélyen be­nyúló és messze szétágazó gyökereivel elbánjanak.“ A „birodalomellenes érzületre“ stb. vonatko­zólag ezt jelentették ki a püspökök : „A mi mindenek előtt a birodalomellenes érzületet, a hazafiatlanság és államveszélyesség vádját illeti, melyet a német katholikusok és a katholikus papság ellen emeltek, kép­telenek vagyunk szavakkal kifejezni a fájdalom és az utálat egész nagyságát, melyet az ily szemrehányások bennünk keltettek. Azon német törzsek, melyek ma még katholikusok, szerették ha­zájukat és véröket ontották érte, még mielőtt a hitszakadás megtörtént volna, mielőtt sejteni lehetett volna azon szellemi szabadságot és tudo­mányt, mely ma a régi frankokat és szászokat, alemánokat, svábokat és bajorokat hazafiatlanságról vádolja és az egyház leigázását javasolja, csupán azért, mert őseinek hitéhez hű maradt és ma is, mint azok, g. pápában egyházi fejőket tisztelik. A katholikus németek ép úgy segítettek az 1813.—-14.-i években hazánkat az idegen uralomtól megszabadítani, mint protestáns testvé­reink, és a legutolsó háborúban a katholikus Németország összes rendjei hoztak áldozatot s azért teljesen joguk van a győzelem dicsőségében és előnyeiben is osztozni.

Next

/
Thumbnails
Contents