Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
318 MUNKÁLATOK LX. ÉVFOLYAM megvalósítása, a miért is, a mint erről már a régi bölcsek álmodoztak, tulajdonképen ezen tudomány emberei legyenek az állam vezetői. Milyennek gondolja ezen új tan az államnak a vallásokhoz és felekezetekhez való viszonyát, az magától értetődik és korunkban nyilt titok. Az állam a hitetlen ész alapelvei szerint és a hasznosság szempontjából járjon el vele szemben. Mivel azonban a keresztény és hivő nép, a keresztény felekezet és különösen a katholikus egyház léte még mindig elvitázhatatlan tény — és mivel a kereszténység és az egyház hirtelen és erőszakos eltörlése kivihetetlen és kegyetlen dolog volna, azért az államnak kettős feladata volna : 1. A hitfelekezeteket és különösen a katholikus egyházat, szabadságuknak és az emberekre s az emberi társadalomra való befolyásuknak lehető korlátozása által mindinkább lassú halálra kárhoztatni. 2. Az egész tan- és nevelésügynek az egyháztól való teljes elszakítása által, az egyház és a keresztény felekezetek társadalmi tevékenységének, különösen a szegény ápolásnak tökéletes államosítása által, továbbá a sajtó, tudomány és művészet, nyilvános mulatságok által, minden által, a mi az állam vezetése és gondoskodása alatt áll, egyáltalában az összes állami működés által a népet lassankint a puszta ész uralma alá hajtani, a mikor végre be fog következni az a pillanat, hogy a kereszténység utolsó maradékaival és a történelembe meg társadalomba mélyen benyúló és messze szétágazó gyökereivel elbánjanak.“ A „birodalomellenes érzületre“ stb. vonatkozólag ezt jelentették ki a püspökök : „A mi mindenek előtt a birodalomellenes érzületet, a hazafiatlanság és államveszélyesség vádját illeti, melyet a német katholikusok és a katholikus papság ellen emeltek, képtelenek vagyunk szavakkal kifejezni a fájdalom és az utálat egész nagyságát, melyet az ily szemrehányások bennünk keltettek. Azon német törzsek, melyek ma még katholikusok, szerették hazájukat és véröket ontották érte, még mielőtt a hitszakadás megtörtént volna, mielőtt sejteni lehetett volna azon szellemi szabadságot és tudományt, mely ma a régi frankokat és szászokat, alemánokat, svábokat és bajorokat hazafiatlanságról vádolja és az egyház leigázását javasolja, csupán azért, mert őseinek hitéhez hű maradt és ma is, mint azok, g. pápában egyházi fejőket tisztelik. A katholikus németek ép úgy segítettek az 1813.—-14.-i években hazánkat az idegen uralomtól megszabadítani, mint protestáns testvéreink, és a legutolsó háborúban a katholikus Németország összes rendjei hoztak áldozatot s azért teljesen joguk van a győzelem dicsőségében és előnyeiben is osztozni.