Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)

Az első törvényhozási intézkedések

AZ ELSŐ TÖRVÉNYHOZÁSI INTÉZKEDÉSEK

315

is — jöjjön, a minek jönnie kell, az egyház a német birodalomban írásban biztosított jogait a jövőben is erősen védelmezni fogja.1)

A bevezetésben a többek között így szólották a püspökök :

„Nem volt ok, miért tagadják meg Poroszország királya, valamint az összes német fejedelmek és kormányaik bizalmukat a kath. néptől, ennek püspökeitől és papságától. Hízelgés és képmutatás nélkül bebizonyították a katholikusok —• úgy az előbbi évek forradalmi, mint a legújabb idő szocziális válságaiban, nemkülönben a nagy háborúkban, különösen az utolsóban —• tisztán vallási lelkiismeretességen alapuló feddhetetlen hűségüket összes állampolgári és hazafiúi kötelességeik teljesítésében s áldozatkész odaadásukat. A püspökök s a világi papság és a szerzetesek pedig mindezen alkalmakkor híven oda törekedtek, hogy a hívőket jó érzületükben megerősítsék és őket saját példájukkal vezessék.

Mindazonáltal — a mint az, sajnos, előbb is ismételten ép oly alaptalan módon megtörtént —- már a háború tartama alatt bizonyos körökből hangok merültek fel, melyek a katholikusokat államellenes érzületről és hazafiatlanságról vádolták — és alig volt kiküzdve a győzelem s megkötve a béke, mind fenyegetőbben volt hallható, hogy m i- után a külső ellenség legyőzetett, most rajta kell lenni, hogy a még gonoszabb belső ellenség győ- zessék le, a jezsuitizmus, ultramontanizmus, katholiczizmus ; most Róma ellen kell megkezdeni s gyorsan befejezni a háborút.

Hogy az ily beszéd a katholikusokat mélyen sértette és nyugtalanította, nem szorul bizonyításra. Azonban ezen beszéd csakis magán óhajok és kívánságok kifejezésének és pártnyilatkozatoknak volt tekinthető ; de sohasem volt szabad helyt adniok azon gondolatnak, hogy e hangok meghallgatást nyerjenek és befolyásolják azokat, kiknek kezébe a Gondviselés legszentebb jogaik és érdekeik védelmét tette le.

Azzal azonban korán tisztába kellett jönniök a katholikusoknak, hogy helyzetök komolylyá lett, hogy hatalmas pártok különböző és részben ellentétes érdekekből arra fognak törekedni, hogy a kath. egyházat szabadságától, melynek eddig különösen Poroszországban örvendett, újra megfoszszák s a katholiczizmust és általában a kereszténységet megkárosítsák. A katholikusok ezen veszélyt előre látva, egyáltalán kötelességüknek tartották, hogy oly férfiakat válaszsza- nak a birodalmi gyűlésbe, kiktől jogaik és érdekeik buzgó megvédését várhatták. A katholikusoknak ezen választásokat, *)

*) Teljesen „Siegfried“ közli, 133. 1. Hahn, ki okmányok alapján írt „kulturharcz“-történetet akar adni, e fontos (mint számtalan más) okmányból azt hagyja el, a mi neki tetszik.