Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
AZ ELSŐ TÖRVÉNYHOZÁSI INTÉZKEDÉSEK 307 Ez utóbbi nyilatkozat bizonyos értelemben igaz lehet. Már előbb kiemeltük, hogy Bismarck herczeg a „kul- turharczot“ nem úgy akarta folytatni, miként a „szabadelvűek“ tervezték, t. i. mint a positiv kereszténység elleni irtó háborút ; ő csak más módon, még pedig oly módon akarta a harczot felvenni, mely a katholiczizmust gyengíti s a miniszteri hatalmat erősíti ; természetesen semmi esetre sem oly módszer szerint, melylyel a történelem ellen kudarc z o t vallhatna. Innen van ma a hivatalos lapok fáradozása, hogy róla az első „kulturharczi“ rendelkezéseket, illetőleg minden felelősséget elhárítsanak. Ily fáradozás mindazonáltal történethamisítás nélkül hiábavaló. Csak a Lutz-féle büntető-paragraphusra vonatkozólag oldozható fel a kanczellár a felelősség alól, legalább a meny? nyiben annak kezdeményezéséről van szó ; de nem keresztülvitelére nézve, mert Bismarck herczeg akarata nélkül a Lutz-féle javaslat nem tett volna szert többségre a szövetségi tanácsban. Ellenben, hogy Poroszországban az első „kulturharczi“ intézkedést : a katholikus ügyosztály megszüntetését a vallásügyi minisztériumban ő már rég tervezte, azt a képviselőházban nyíltan (lásd 209. lap) maga jelentette ki. Az iskola-felügyeleti törvényre vonatkozólag a „Bismarck nach dem Kriege“ czímű irat főhivatalos szerzője a kezdeményezést hasonlóképen a kanczellárnak tulajdonítja. „A katholikus osztály megszüntetésével s az iskola-felügyeleti törvénynyel“, mondja ugyanaz a 44. lapon, „Bismarck herczeg két saját kezdeményezésű rendeletet vitt keresztül.“ A 32. lapon azt mondja, hogy mind a két rendelet a kanczellárt „már jóval a franczia háború előtt“ foglalkoztatta.1) — Az ermlandi püspökkel folyó l) Azonkívül még egy helyet óhajtunk idézni, melyet Bismarck herczeg az iskola-felügyeleti törvényt megalkotó beszédében a felsőházban hozott fel. Itt szó szerint ezeket mondotta : „Itt e törvény alkalmából nem lehet szándékom a lengyel elemnek a porosz államban elfoglalt helyzetéről ezen vagy más helyeken gyakran folytatott vitát mindazon részletekben, melyekben érintve volt, újra felvenni. Az arról szóló okmányok nyilvánosak ; a per még függőben van s szóbeszéd nem fogja azt elintézni; törvényhozás és felvilágosodás 20*
