Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
300 MUNKÁLATOK LX. ÉVFOLYAM „Az egyház ellenségei a Jézus-társaság atyáit a nép előtt gyanúsítani igyekeznek s a porosz kormány iránt ellenséges érzelmekről vádolják őket ; nevezetesen azt hozzák fel, hogy oly befolyásnak és kegynek örvend nálunk, hogy ennek következtében ama kormány ellen mindjobban elkeseredünk és pedig annyira az ő uralmuk alatt állunk, hogy minden tettünkben csak az ő tanácsuk vezérel minket. Ha ezen oktalan rágalom oda irányul, hogy minket a legmélyebb megvetés tárgyává tegyen, midőn minket gyenge elméjűeknek s elhatározásra képteleneknek állít, úgy annak esztelensége napnál világosabb, mert mindenki tudja, hogy a római pápa az isteni felvilágosítás és segítség lees- d és e után azt szokta tenni és rendelni, a mit helyesnek és az egyházra üdvösnek talál, fontosabb dolgokban azonban rangra, állásra vagy rendre való tekintet nélkül olyanok tanácsával él, kiket az ügy nagyobb ismerete miatt okosabb és bölcsebb ítéletre képeseknek tart. Mi valóban nem ritkán kérjük ki a Jézus-társasági atyák tanácsát s rájok nevezetesen a szent szolgálatban különféle hivatalokat bízunk, mert azok végzésében állandóan ügybuzgóságot tanúsítanak, melyért elődeink részéről gyakori s bőséges dicséretet érdemeltek. Egyébiránt nagyon is jogosult szeretetünk és becsülésünk ama társaság iránt, mely Krisztus szent egyháza, a római szék és a keresztény nép körül mindig kiváló érdemeket szerzett, távol áll ama szolgai odaadástól, mely ellenségeinek koholmánya, rágalom, melyet magunktól s a jó atyák szerény engedelmességétől felháborodással utasítunk vissza.“ A kereszténység atyjának e szava ép úgy, mint a püspökéi a birodalmi gyűlés és a kormány szenvedélyét érint- hetlenül hagyták. A német jezsuiták lerázták a port lábaikról s türelmesebb és igazságosabb országokba mentek tengeren innen és túl. Az összes szerzetesek kizárása a nyilvános iskolákból. Társulatok stb. feloszlatása a magasabb tanintézetekben. Ugyanazon időtájt (1872 junius 15.) a vallásügyi miniszter rendeletet bocsátott ki, mely minden szerzet vagy congregatio tagjainak megtiltotta a tanítást a nyilvános iskolákban. A rendelet következőleg hangzott : „A január 23.-i és márczius 27.-i jelentések következtében indíttatva érzem magamat ezennel általában elrendelni, hogy egyházi congregatio vagy szerzet tagjai a jövőben nyilvános népiskolákban, mint tanítók vagy tanítónők nem alkalmazandók s meg nem erősítendők..
