Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
270 MUNKÁLATOK LX. ÉVFOLYAM mány ezt nem látta volna szívesen. A követség feladata ugyan egyrészt honfitársai védelme, másrészt azonban azon politikai érintkezés is, melyben a birodalmi kormány azon udvarral áll, melynél a követ alkalmazva van. Ez idő szerint nincs más külföldi souverain hatalom, mely törvény- hozásunk eddigi állása szerint hivatva volna saját törvényhozásunk folytán a német birodalmon belül oly széleskörű, a felséghatalomhoz közel levő semmiféle alkotmányos felelősséggel nem járó jogokat gyakorolni. Ennélfogva kiváló érdeke a német birodalomnak, hogy minő álláspontot foglal el diplomacziai úton a római egyház fejével szemben, a ki ezen, külföldi uralkodóra nézve oly szokatlan, széleskörű befolyást gyakorolja nálunk. Alig hiszem, hogy a német birodalom bármely követének a ka- tholikus egyházban most irányadó hangulat mellett sikerülne a legügyesebb diplomacziával, rábeszélés által — fenyegető állásról, a milyen két világi hatalom közt fenforoghatna, itt nem lehet szó — rábeszélés által mondom, befolyást gyakorolni, a mely ő Szentsége a pápának a világi ügyekkel szemben elvileg elfoglalt álláspontjában módosítást hozhatna létre. Én a katholikus egyháznak legújabban kimondott s nyíltan kihirdetett hitczikkelyei alapján lehetetlennek tartom, hogy világi hatalom concordatumhoz juthasson a nélkül, hogy az a világi hatalom oly fokig és annyira kárt ne valljon, hogy ez a kár annak elfogadását legalább Németországra nézve lehetetlenné teszi. Legyenek nyugodtak, Canossába nem megyünk, sem testileg, sem lelkileg. Mindazonáltal senki sem titkolhatja el, hogy a német birodalom helyzete, — itt nem feladatom az egyik vagy másik rész indokait és hibáját vizsgálni, hanem feladatom csak egy költségvetési tétel védelmezése, — hogy a német birodalom kebelében a hangulat a felekezeti béke terén zavaros. A német birodalom kormányai szorgosan, egész gondossággal, melylyel úgy katholikus, mint evangélikus alattvalóiknak tartoznak, kutatják az eszközöket, hogy a mostani állapotból lehetőleg békés, a birodalom felekezeti viszonyait lehetőleg kevéssé megrendítő módon kellemesebb állapotba jusson. Ez nehezen történhetik másképen, mint a törvény- hozás, még pedig általános birodalmi törvényhozás útján, melyben a kormányok kénytelenek lesznek igénybe venni a birodalmi gyűlés segítségét. Hogy pedig a törvényhozásnak a lelkiismeret-szabadság iránt mindenképen kíméletes, lehető legtartózkodóbb, leggyengédebb módon kell eljárnia ; hogy a mellett a kormánynak iparkodnia kell feladatában minden fölösleges megterheltetéstől tartózkodni, melyek helytelen tudósításokból, a helyes formák hiányából származhatnának, azt meg fogják nekem engedni ; hogy továbbá a kormányoknak iparkodniok kell belső békénk helyreállítását a legkíméletesebb módon szorgalmazni, a felekezeti érzelmek iránt, még olyanok iránt is, melyeket mi nem osztunk, azt is meg fogják nekem engedni. Ehhez mindenekelőtt szükséges, hogy egyrészt a római kúria mindig lehetőleg jól értesüljön a német kormá
