Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
Az első törvényhozási intézkedések
254 MUNKÁLATOK LX. ÉVFOLYAM A mainzi érsek nincs itt, hanem elutazott szülőföldjére. Vájjon fog-e és mikor fog ide ismét visszatérni, nem tudom. Teljes tisztelettel maradok Méltóságodnak alázatos szolgája Windthors t.“ Kevéssel előbb (márczius 6 -án), az iskola-felügyeleti törvény felett való viták alkalmából, Bismarck herczeg a felsőházban e levélre vonatkozólag a következőket jegyzé meg : „Gróf Bninszki, mint sok más szónok, az alsóházban és ezen házban is ecsetelve a közhangulatot, a beérkezett kérvényekre ismét nagy súlyt fektetett. Uraim ! Minden katholikus kerületben azon tekintélynél fogva, a melynek a papság örvend, rendkívül könnyű kérvényeket készíteni, ha el is tekintünk a kereszttel jelzett aláirású kérvényektől. Különösen a lengyel kerületekben megy ez könnyen, a hol a nép fegyelemhez van szokva. Oly könnyen, hogy például újabban, mint tudomásomra jutott, a birodalmi gyűlés folyama alatt a centrum német tagjai O Szentsége a pápa ügyéről szóló kérvényeket megvagy lerendelték, a mint épen a szükség követelte. így például egy újabb rendőri foglalás néhány levelet juttatott kezemhez, a melyekről a rendőrség azt tartotta, hogy azokról a legfőbb hatóságoknak tudomással kell birniok, hogy nekik az esetleg később más téren foganatosítandó kutatásoknál vezérfonalul és útbaigazításul szolgáljanak. Találtak azok között egy levelet, a melyet a centrumpárt egy előkelő tagja intézett egy magas állású és újabban sokszor emlegetett kanonokhoz (Nem igaz. L. fenn.) é s poseni áldozópaphoz, a melyben neki, ha jól emlékszem, azt mondja : Kegyed ne küldjön több kérvényt a birodalmi gyűléshez. Ugyanazt izente, és pedig egyidejűleg egy sokat emlegetett német püspök franczia nyelven a posenieknek : Hagyjon most fel a kérvényekkel, a birodalmi gyűlés azokon úgy sem segít s csak kellemetlen vitatkozásokra adnak alkalmat. De indítsa meg, így folytatja az első levélíró, legközelebb a kérvényeket határozott időközökben, ne intézze azonban a birodalmi gyűléshez, hanem egyenesen a fejedelmekhez, ott azok sokkal nagyobb benyomást tesznek. A levél írója azt mondja : S ha a német fejedelmek részéről mit sem remélünk elérhetőnek, mégis előbb-utóbb mindenesetre lehet kilátásunk arra, hogy a katholikus hatalmak 0 Szentsége javára fognak lépéseket tenni s akkor a német fejedelmek sem bátorkodnak majd ezen közbelépést megakadályozni, ha a kérvényekből egyszer tudomást szereztek arról, hogy a katholikus népnél az elégületlenséget szülne. Itt tehát némileg idegen hatalmakra támaszkodnak, ha politikai, sőt háborús érdekeik mások lennének, mint Németországéi, a külföldet
