Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)

Az első harczi intézkedések

AZ ELSŐ HARCZl INTZÉKEDÉSEK

167

dás elhárítása, valamint az alkotmány által megigért oktatásszabadság végleges megvalósítása.

3. Az észak-német szövetség foederativ jellegének, melyet a szövetségi szerződés és a szövetségi alkotmány megállapított, megvédelme- zése a központosított államegység behozására irányuló s a nagy német haza igazi szabadságával és természetes fejlődésével összeférhetetlen ösz- szes párttörekvések ellen.

4. A kormányzat decentralisatiója s a nép önkormányzatának megvalósítása a községekben, kerületekben s tartományokban.

5. Az országos adóterhek mérséklése, kiválóan a hadügyi kiadások leszállítása, valamint a katonai tényleges szolgálati idő megszorítása által.

Ha sikerül ez elvnek alapján a választási urnából tekintélyes számú képviselőt kihoznunk, remélhetjük, hogy azok szilárd egyesülés után elég erősek lesznek a nép legfontosabb érdekeinek biztosítására.“

Ezen kívül Hülskamp dr. a „Westfal. Merkur“-ban hasonló programmot fejtegetett, melyet a westfáli katholiku- soknak rákövetkező soesti gyűlése magáévá tett. Tartalma következő :

1. Az egyház alkotmányosan elismert önállóságának és jogainak fentartása. Az egyházi orgánumok függetlenségének, a vallási élet fejlődésének s a keresztény élettevékenységének megvédése minden támadástól.

2. Az elismert felekezetek egyenlőségének tényleges keresztülvitele.

3. A házasságot dekrisztianizáló minden kísérlet elutasítása.

4. Felekezeti iskolák.

5. A közös haza alakulására vonatkozólag. Erős reménynyel ragaszkodunk egységes nagy Németországhoz, melynek alkotmánya szilárd egységet biztosít s a szabad fejlődésnek, valamint a jogosult kiváltságoknak védelmet nyújt.

6. A politikai testületek önállóságának érdekében a kormányzat decentralisatiója községekben, kerületekben és tartományokban.

7. Az adónak kivetése az igazságosság és méltányosság alapelvei szerint, nevezetesen tekintettel a munkások túlterhelésére.

8. A társadalmi bajok orvoslása a munkások anyagi és erkölcsi romlásának meggátlása végett, valamint a munkásosztály összes érdekeinek előmozdítása egészséges törvényhozás útján.

Itt sehol sem követelik a centrumpárt újjáalakítását és Reichensperger programmjában is csak arról van szó, hogy a képviselők „szilárdan egyesülve“ és „tekintélyes számmal“ álljanak ki a katholikus nép érdekeiért. A mainzi érsek levele, melyet 1870 október 1.-én írt a kanczellárnak s