Majunke Pál: A porosz-német kulturharcz története. 1. kötet - 60. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1897)
További készülődések a "kulturharczra"
BISMARCK MEGVÁLTOZOTT ÁLLÁSPONTJA 117 lelte, hogy önmagukban véve a durvaságokat nem helyesli, de a „magasabb erkölcsi czélra“ való tekintetből, melyre ez által törekszenek, az alkalmazott eszközt nem szabad elitélni. Jobb, ha néhány fejvéresreveretik, mint ha a kormány tovább is megmarad tétlenségében az „ultram on tan izmus túlkapásaival“ szemben. Végre itt az ideje, hogy a kormány kötelességének tudatára ébredjen“. Azon jeleneteket különféle „szabadelvű“ népgyűlések követték, melyekre nagy hű-hóval nyilvánosan intéztek felhívást s melyeknek az volt a czéljuk, hogy kérvényeket intézzenek a képviselőházhoz a kolostorok eltörlése végett. Azonban „Müller és szolgái“ a mint a „szabadelvű nép vezérek“ magukat kifejezték, t. i. Müller egyházi tanácsos és missió-vikárius az ő legény-, mester- stb. egyleteinek tagjaival mindig nagyobb számmal jelentek meg, minta „szabadelvűek“; rendesen ők alkották meg az elnökséget a népgyűléseken, hol a többség határozata ép ezért mindig „ultramontan“ értelemben hangzott. A „szabadelvűek“ végre kerületi köregyleteikbe vonultak vissza, hová az „ultrámontanok“ be nem tolakodhattak s ott egészben véve t i z e n e g y kérvényt gyártottak kevés aláírással, de annál több gyűlölettel telve. Ezekhez még egy másik kérvény járult, a kelet-poroszországi Elbingből, hol több mint 300 éve nem láttak kolostort, úgy hogy egészben épen egy tuczat kérvény érkezett a képviselőházhoz. A kérvényezők nem kívántak egyebet, mint : „1870 január elsejétől kezdve az összes még fennálló káptalanok és más alapítványok, tartozzanak akár a katho- likus, akár a protestáns egyházhoz, örök időkre megszűnnek. A vagyon az államra száll“. A képviselőház ezen kérvényeket a kérvény-bizottsághoz utasította, melynek többsége az előadónak, Gneist tanárnak fáradozásai következtében e határozatot hozta : „Felhívandó a királyi kormány, hogy: 1. a porosz országos törvényhozásnak az egyházi tár
