Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)

Első fejezet. A szoczializmus fogalma és története

48 MUNKÁLATOK LVIII. ÉVFOLYAM tényleges termés esetleges hiányát vagy többletét, mely az egyes időszakokban a munkaterv által meghatározott szükség- ietekkel szemben felmerülne, időnkint a készletekből egyenlí­tenék ki,4) — a melyek ez esetben nyilvános és nem magán- árú-raktárak lennének. E fejtegetések teljesen megegyeznek Marx K. „Kapital“- jának és a gothai s erfurti programúinak fönnebb (38—41. old.) előadott alapgondolataival. Ugyanezen gondolatok ismétlődnek majdnem minden szoczialdemokrata iratban. így pl. azon röp- iratban, '-) melyet a szoczialdemokraták évek óta, a választások alkalmával, a munkások közt kiosztanak. Ebben többek között ez is áll : „Le a bérrendszerrel ! ez a szoczialdemokraták alap- követelése. A bérmunka s a vele kapcsolatos osztályuralom helyébe a társas munka, az egyesülés (közös termelés) lépjen. Elejét kell venni annak, hogy a munka eszközeit egy osztály monopolizálja s közös vagyonná kell azokat tenni. ... A termelés szervezése és a termék felosztása az összeség érde­kében. A mai termelésnek, valamint a mai kereskedésnek, mely csak csalás, megszüntetése. Az egyenlősítés rendjében a munkásoknak kell az állam összes tagjai számára szükséges munkákat végezniök .... A munka senki számára sem kínos, mert mindenkire nézve kötelesség .... És hogy mindez megvalósulhasson, t. i. a nepáliam, — a mely állam mindenkié és mindenki javát szivén hordozza, azon állam, mely is nem más, mint : józanul és igazságosan szerve­zett társaság, a boldogság és műveltség általános biztosító inté­zete, a szabad és egyenlő jogú embereknek testvéri közössége“.s) Annak bebizonyítására, hogy a szoczializmus rajzolt képe találó, még Bebel Ágostra4) és S t e r n J ,-re5) és másokra l) Die Quintessenz des Socialismus, 3. oldal.-) Was die Socialdemokraten sind und was sie wollen. (Liebknecht­*01.) Berlin, a „Vorwärts“ kiadása. 3) Was die Socialdemokraten sind und was sie wollen. 17—18 oldal. 4) Bebel szoczialista eszméit különösen ezen két iratban fejti ki : Unsere Ziele. 5. kiad. 1875. Die Frau in der Gegenwart, Vergangenheit und Zukunft. 10 kiad. Zürich 1891. Jellemző nyilatkozatokat közöl a szoczial- demokratákról Jäger E. is : Der moderne Socialismus ez. művében ; például 334. oldal. * *) Thesen über den Socialismus. Stuttgart, 1890.

Next

/
Thumbnails
Contents