Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Első fejezet. A szoczializmus fogalma és története
II. Ezen alapelvekből kiindulva, küzd Németország szocialista munkáspártja minden eszközzel a szabad államért és a szocialista társadalomért, a vas-bértörvény szétzúzásáért a bérmunka-rendszer eltörlése által, a kifosztás minden fajának megszüntetéséért, minden társadalmi és politikai egyenlőtlenség kiküszöböléséért. Németország szoczialista munkás-pártja, bár egyelőre nemzeti keretben mozog, a munkás-mozgalom nemzetközi jellegének tudatában van és elhatározta, hogy minden kötelességet, melyet ez a munkásokra ró, teljesíteni fog, hogy igy az összes emberiség testvéri egyesülését megvalósítsa. Németország szoczialista munkás-pártja követeli, hogy a szoczialis kérdés megoldása czéljából szoczialista termelő szövetkezetek állíttassanak fel államköltségen, a munkásnép demokratikus ellenőrzése mellett. A termelő szövetkezetek az ipar és földmívelés számára oly terjedelemben léptetendők életbe, hogy belőlök a társadalom szoczialista szervezete kerekedjék ki. A programm ezen része a gazdasági czélokat és igy a szociáldemokraták követeléseinek tulajdonképeni magvát tartalmazza. Ehhez járul még egy másik, politikai rész, mely a politikai czélokat jelöli meg és pedig először a végérvényeseket és állandókat, azután a csupán ideigleneseket, melyek a mai társadalmat a szoczialista államba átvezetni hivatvák. „Németország szoczialista munkás-pártja az állam alapjaiul a következőket követeli : 1. Általános, egyenlő, közvetlen választó és szavazati jogot minden állampolgár titkos és kötelező szavazásával a 20-ik életévtől kezdve, az összes, úgy állami, mint községi választások- és szavazásoknál. A választás és szavazás napjának vasár- vagy ünnepnapnak kell lennie. 2. Közvetlen törvényhozást a nép által. A népnek a béke és háború fölött való döntését. 3. Általános védkötelezettséget. Népfölkelést az állandó hadsereg helyébe. 4. Minden kivételes törvénynek, névleg a sajtó-, társulati- és gyülekezési-törvényeknek, különösen mindama törvények megszüntetését, melyek a szabad A SZOCZIALIZMUS TÖRTÉNETE 39
