Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Első fejezet. A szoczializmus fogalma és története
A SZOCZIALIZMUS TÖRTÉNETE 37 4- §• A szoczializmus jelenlegi alakja. 1. Ha most még egy pillantást vetünk a szoczializmus jelenlegi alakjára, főleg két irányzat külömböztet- hető meg : a német szoczial demokratáké és a velük rokon kollektivistáké Francziaországban és Angliában, és az anarchistáké. Az utóbbiak gazdasági czélját már föntebb (12. oldal) jeleztük. Ezenkívül a politikában való részvétellel többnyire nem törődnek és első sorban a hatalomra hivatkoznak, hogy czél- jukat elérjék. Az előbbi irányzat egészen a Marx-féle elvek alapján áll. A német szoczialdemokraták, kik az utolsó képviselőválasztáskor (1890) 1,341.000 szavazatot adtak jelöltjeikre és a kiknek legjelentékenyebb képviselői, Engels F. mellett a többi között Bebel, Liebknecht, Auer, Singer és ' Grillenberger országgyűlési képviselők, 1875 óta az úgynevezett góthai programmhoz csatlakoztak. A mondott évben ugyanis Marx párthívei (az úgynevezett eisenachiak) és Lassalle (a lassalleisták) követői a Gothában megtartott egyik kongresszuson közös megállapítással hozott programúiban egyeztek meg. Ezen programm- tervet Marx éles kritikai irattal támadta meg, melyet „Oldaljegyzetek a német munkáspárt programmjához“ czím alatt a szoczialdemokraták vezetőinek kezeihez juttatott, és mely a sajtó útján még azon évben elterjedt. A kongresszus némely pontban tekintettel volt Marx kifogásaira, másokban azonban nem. Az utóbbi körülmény indította Engels Fr.-t arra, hogy az „Oldaljegy- zetek“-et barátja hagyatékából nyilvánosságra hozza. Bármily kellemetlenül lepte is meg a szoczialdemokrata töredéket az országgyűlésen ez a nyilvánosságra hozatal, mégis kényszerítve érezé magát arra, hogy a pártprogramm felülvizsgálását vita tárgyává tegye. Ezen vita eredményéül tekinthető az uj, az erfurti pártgyűlésen (1891. okt. 14—20.) közösen szerkesztett programm. Mi itt előbb a korábbi (g o t h a i) s azután a jelenlegi
