Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Első fejezet. A szoczializmus fogalma és története
_ I — 24 MUNKÁLATOK LVIII. ÉVFOLYAM I. A történelem anyagelvi felfogása. Mit kell vájjon értenünk a szoczialistáknak anyagelvi történelem-felfogása alatt ? Alapjában véve nem mást, mint hogy az egész világ összes szellemi és érzéki jelenségeivel csak nagy fejlődési folyamat, a melyben semmi sem maradandó, változatlan, kivéve az állandó, törvényszerű keletkezést és enyészetet. A r é g i bölcselet (a metaphisikus gondolkodásmód, mint Engels ezt nevezi) abból a feltevésből indul ki, hogy az eszméknek és alapelveknek van egy bizonyos összege, melyek hullámzásnak és változásnak alávetve nincsenek, tehát időtől és helytől függetlenek és ezen értelemben örökkévalók. Ellenben az uj (dialektikus) gondolkodásmód, mely Hegellel kezdődik, ily változhatatlan fogalmakat és alapelveket nem ismer. Az egész világegyetem, összes szellemi és testi jelenségeivel, szerinte folytonos fejlődési folyamatban van, melyben semmi sem maradandó, csak az örökös keletkezés és enyészet. Hegelnek az örökös keletkezésről és enyészetről való ezen eszméjét a szoczializmus magáévá tette. Marx, valamint Engels Hegel iskolájából kerültek ki. Két oknál fogva azonban nem elégítette ki őket Hegel. Először azért, mert „dialektikus gondolkozásmódja“ daczára is föltétien igazságot fogadott el, sőt azt állította, hogy rendszere a föltétien igazság foglalatja. Másodszor azért, mert idealista volt s azt hitte, hogy a bennünket körülvevő egész világ csak képmása a világ előtt valahol már létező eszmének, „miáltal az igazi mibenlét fejtetőre állíttatik“.1) Örömmel üdvözölték ennélfogva Marx és Engels F euer- bach felléptét, ki az anyag és szellem „dualizmusát“ eltörölte vagyis nyíltan és tartózkodás nélkül trónra emelte az anyag- elvűséget saz ember egész lelki életét az anyag működésének nyilvánította. Szerinte Isten nem létezik; az ember az állattól lényegileg nem külömbözik ; a gondolkodás csupán kémiai folyamat ; a halállal mindennek vége. l) Engels: Die Entwickelung des Socialismus.
