Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Első fejezet. A szoczializmus fogalma és története
10 MUNKÁLATOK LVIII. ÉVFOLYAM A mi különben Bebelt illeti, helytelen volna, ha fejtegetéseit tisztán személyes képzelődéseknek bélyegeznék. Az egykori esztergályos-mester nemcsak hogy a legfőbb tekintélynek örvend pártjánál, hanem kétségtelenül a szoczialisták legtehetségesebb és legkövetkezetesebb vezérei közé is tartozik. Legtöbb követelménye szükségképen magából a szoczializ- mus alapeszméjéből származik ; és mi inkább a dolog megállapítása, mint bizonyítása kedvéért mutattuk be azokat. Ha nem ritkán fantasztikusan hangzanak, ennek oka az egész rendszerben keresendő. Nem szabad azon csodálkoznunk, hogy a szoczialisták a követeléseikből folyó következményeket és a jövő állam alakulását illetőleg általában mélyen hallgatnak. Attól tartanak, hogy nevetségesekké teszik magukat, vagy hogy az ellenfélnek önmagok szolgáltatnak alkalmas fegyvert meg- czáfoltatásukra, és azért kényelmesebbnek tartják a zavarosban halászni. Innét a nyúlszivű „bujosdi“-játék, melyről a szükségeseket már a harmadik kiadás előszavában mondottuk el. A mi már ama változhatatlan „fejlődési folyamat“-ot illeti, a melynek gőzmozdonyként a szoczialdemokraták igéretföld- jére kellene szállítania minket, és a melylyel ezek a jövő államot illető minden kiváncsi kérdést visszautasíthatni vélnek, az olvasó figyelmébe ajánljuk a 51. lapon mondottakat. Roermond melletti Exaten, 1891. deczember. nesen a szoczializmus nemet nyelvű czáfolatai közül a legjobbnak találták. Ezen általános elismerést munkánk iránt nem hiú dicsekvésből említjük, hanem azért, mivel ebben az olvasó kezességet találhat arra nézve, hogy mi a szoczializmusnak úgy ismertetésében, mint czáfolásában eltaláltuk a helyes utat. I
