Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)

A harmadik kiadás előszavából

6 MUNKÁLATOK LVIII. ÉVFOLYAM

és mindez a teljes jogegyenlőség alapján, a melyek kétségtelenül a szoczializmus alaposzlopai, a melyeket maga Liebknecht is kénytelen volt a „Berliner Volksblatt“-ban (257. szám) elismerni. Ez alapelvekből csak a szükséges következtetéseket kell levonnunk és megkapjuk a szoczializmus képét, melyet a következőkben megbízható szakemberek nyomán rajzolunk.

Még egy megjegyzés e kifejezésről : szoczializmus. Csodálkoztak azon, hogy a szoczializmusról csak a legszélsőbb emanczipácziós párt felfogása szerint beszélünk ; pedig hát van „keresztény szoczializmus“ is, és a középkorban „a keresztény-német szoczializmus“ uralkodott. Csakhogy e kifejezés : szoczializmus, az általunk használt értelemben nemcsak a német, hanem a franczia, angol és olasz nyelvben is már meghonosodott, különösen a tudományos munkákban. A legfőbb egyházi tanítói tekintély is ez értelemben beszél a szoczializmusról nyilvános irataiban. (V. ö. XIII. Leó Quod apostolid encyklikáját, dd. 1878. decz. 28.; Syllab. 4. §. stb.) A világosság érdekében ajánljuk, hogy hagyjuk meg a kifejezésnek már egyszer bevett értelmét. Mire való lenne e szónak többértelmű használata által fejtegetéseinket homályosakká tenni, a melyeknek mindenek előtt világosságra van szükségük, még a terminológiában is? Egyébként megjegyezzük még, hogy jól meg kell különböztetni a „szoczialis“ és „szo- czialisztikus“ szókat. Szoczialisztikus mindaz, ami a szo- czializmusra (szoczialdemokraczia) vonatkozik ; ellenben szoczialis mindaz, minek a társadalmi életre van vonatkozása. Szoczialis reformot mindannyian akarunk, de küzdünk a szoczialisztikus törekvések ellen.

Roermond melletti Exaten, 1890 november.