Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Harmadik fejezet. A szocializmus lehetetlensége
310 MUNKÁLATOK ,LVIII. ÉVFOLYAM hol zsinatot akart tartani. Ebbéli szándékát azonban néhány püspök meghiúsította. Midőn u. i. megkezdődött a tanácskozás, néhány püspök emberei, kétségkívül uraik tudtával s beleegyezésével, czivakodni kezdtek a pápa szolgáival, miből lassankint heves csete-paté támadt, úgy hogy a nagy zaj miatt nem lehetett a tanácskozást folytatni. A pápa erre kiment a zavargók közé, hogy békére szólítsa fel őket. Ezek azonban a pápa felszólítása daczára is folytatták a verekedést, sőt némelyikük annyira vetemedett, hogy a pápa személyét sem kímélte s közvetlen közelében verekedett. „Feje körül röpködtek a nyilak és a kövek, igy szól Wibert, s még olyanokat is megsebesítettek, kik az ő ruháival védekeztek.“ 1) Végre Leo látva, hogy ez tervszerű összeesküvés a zsinat meghiúsítása czéljából, nem tartotta meg azt, hanem tovább utazott Róma felé, hova a nagyböjt közepe táján érkezett meg a római nép örömujjongása közepeit, mely már alig győzte várni a pápát, ki egy éve volt már távol az örök várostól. Rómába érve, husvét táján zsinatot tartott Leo, melyen megerősíté az uj aquileiai pátriárka kiváltságait2) s ezután azonnal a normannok elleni háború előmunkálataiba fogott, mi most egész idejét és figyelmét igénybe vette. E közben várva-várta a császártól megígért haderőt, ez azonban elmaradt, még pedig Gebhard, eichstädti püspök, a későbbi II. Victor pápa, cselszövénye folytán. Henrik császár u. i. megígérte Leónak, hogy négyezer lovast fog rendelkezésére bocsátani. Rövid idő múlva útnak is indította az igért csapatot, de alighogy az Alpokhoz értek, visszarendelte őket az eichstädti püspök és kanczellár tanácsára. Hogy mi bírta ezt ezen lépésre, nem tudjuk biztosan. Valószínű, hogy azon titkos udvari párt működött itt is, melynek befolyása már több keserű órát szerzett a szent pápának. Azt azonban nem fogadhatjuk el, mit Rohrbacher is állít, hogy Gebhard annyira lenézte volna a normannok erejét, hogy száz német lovagot is elégségesnek tartott Itáliából való kiűzésükre. „Volna csak száz lovagom, ') L. Wibert. II. 8. c. 2) L. Migne : Patr. Lat. T. 143. C. 727.
