Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)

Harmadik fejezet. A szocializmus lehetetlensége

IX. LEO PÁPA 1049—1054. 307

hivatalától. Most azonban az érsek leült trónjára s kijelenté, hogy mindaddig nem folytatja a szent ténykedést, mig a pápa diákonusát vissza nem küldi. Leo tehát kénytelen volt alávetni magát a rakonczátlan érsek akaratának, hogy a nyilvános botrányt elkerülje. „Mint igazi helytartója Annak, ki a keresztfán megbocsátott kínzóinak, mondja Hunkier, ő is elfelejtő a rajta elkövetett méltatlanságot, s ezzel Isten és az emberek előtt nagyobbnak mutatta magát, mint büszke ellenese. Sajnos azonban, nemcsak ezt a sértést kellett Leónak eltűrnie, mert számos más esetben is kellett tapasztalnia ezen ellenséges hangulat nyilvánítását, s midőn ez alkalommal Németországot elhagyta, előre látta a szomorú állapotokat, melyek néhány év múlva ezen szép országban be fognak következni, s melynek fejleménye lett azon heves harcz, melyet VII. Gergelynek az egyház és az emberiség jogainak védelmében végig kellett küzdenie.“ *)

Az 1053. év első napjaiban Regensburgba ment Leo, hogy Sz.-Wolfgang püspök földi maradványait a híveknek köztiszteletül kiállítsa. Ez január első napjaiban meg is történt. Ugyanekkor azonban egy oly esemény is történt, mely egész Német- és Francziaországot mozgalomba hozta. A pápának Regensburgban való tartózkodása idejében a Sz.-Em- merán kolostor szerzetesei azon hírrel álltak elő, hogy kolostorukban feltalálták areopagyta Dénes csontjait, kit Fran- cziaország mint Páris első püspökét tisztelt s kinek földi maradványait a róla nevezett apátság templomában őrizték. A regensburgi szerzetesek meglátták a pápát s a császárt is, hogy jelenlétükkel emeljék azon ünnepély fényét, melyet ez ereklyék közszemlére való kitétele alkalmából rendezni szándékoztak. Francziaországban azonban ez eset nagy megdöbbenést sőt felháborodást keltett, mivel ősidőktől fogva őrizték a Sz.-Dénesről nevezett apátságban ezen ereklyéket, s bár az ereklyeszekrényt nem szokták felnyitni, bizonyosak voltak arról, hogy az ereklyék benne vannak, mivel soha senkinek se jutott eszébe azokat elvinni. Most azonban Henrik fran'U. Hunkier: Leo d. IX. u. s. Zeit. 228.

20*