Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)

Harmadik fejezet. A szocializmus lehetetlensége

tanúsított, Endre eljárásmódjára megboszankodva, újra meg fogja kezdeni a háborút. Endrét azonban sem a pápa intő szavai, sem fenyegetései nem voltak képesek eltéríteni szándékától. Henriknek tehát szégyenszemmel kellett visszavonulnia s aligha hagyta volna megtorolatlanul e kudarczot, ha a pápa mindent el nem követett volna, hogy e két országot egymással kibékítse. Fülszólítá tehát Endrét, hogy küldje követeit Németországba, kikkel a békeföltételeket meg lehessen állapítani. Ez meg is történt, s végre hosszas ellenségeskedés után létrejött a béke a két hatalom közt Triburban 1053-ban. Pontjai szerint a császár nem tartott igényt a Magyarország felett való fenhatóságra s adófizetésre. Endre viszont lemondott a Lajtha és Szárhegy közt fekvő területről, melyet már Aba engedett át a császárnak. ‘) Hogy a két nemzet közt a béke még inkább megszilárduljon, Endre király eljegyezte kiskorú Salamon fiának a császár leányát, Zsófiát.* 2)

A Pozsony alól távozó Henrik császárral Leo pápa is elutazott Mainzba, hol zsinatot tartott, melyről azonban csak annyi följegyzés maradt reánk, hogy „multa ibidem (Papa Leo) de ecclesiasticis sanctionibus disposuit.“3) Valószínűleg e zsinaton erősítette meg Leo a szentéletű Bardo helyére kinevezett uj mainzi érseket, Liuthprandot, az azelőtti bam- bergi prépostot. A kinevezési okmányban4) a legszebb tanácsokat, valódi atyai oktatást ad Leo a főpapnak, mint egy második Sz.-Pál tanítványának, csakhogy, mint alább látni fogjuk, e tanítások nem estek termékeny talajba, egy Sz. Pál lelkületével biró férfiú adta azokat, de nem Timotheus volt, a kinek szóltak.

A karácsonyi ünnepeket Leo a császárral együtt Worms- ban tölté, s itt jött létre köztük ama nevezetes szerződés, melyben a pápa lemondott a bambergi püspökségre és a fuldai apátságra való jogairól, a császár viszont a beneventi herczegséget engedte át a szentszéknek. A fuldai apátságot

') L. Horváth M. : A kér. első száz. Magyarországon. 347.

2) L. Katona : Hist. C. Reg. Hung. II. 78. et sequ.

3) Hefele : Conciliengesch. IV. 723.

*) L. Migne : Patr. Lat. T. 143. C. 695.

Munkálatok S8. érf.

20