Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Harmadik fejezet. A szocializmus lehetetlensége
8*^ AZ ISTENI KÖZREMŰKÖDÉS 201 * terhet, vonnak egy hajót, vagy mikor az értelem az érthető képpel (species intelligibilis) létrehozza az értést, vagy mikor az akarat a szeretet habitusával létesíti a természetfölötti szeretetet. Ez tehát Lessiüs véleménye, aki véleményének elmondása előtt kinyilvánítja, hogy most minden vita és az ellenkező vélemény czáfolása nélkül, merőben magyarázatot akart adni. Ha azonban összehasonlítjuk Istennek ezen természetes közreműködését a természetfölöttiről, a kegyelemről elterjedt rendszerekkel, azt kell gondolnunk, hogy a találkozás már magában a működő alanyban történik. Igaz, hogy a Thomistákat a Molinisták teljesen leszorították és azért manap nem valami nagy visszhangra talál holmi fizikai praedeterminaczióról szóló tan, mely ugyancsak a dolog mélyén eszközölné a kegyelem találkozását az ember közreműködésével ; — de az is bizonyos, hogy az általánosan elterjedt nézet manap is a mellett szól, hogy a természetfölötti cselekedet csak úgy lesz a szószoros értelmében a mienk, ha nemcsak egy kivülünk álló erő emeli föl azt természetfölötti magaslatára, de ha az az erő magunkban lévén, mi vele mint magunkéval létesítjük érdemszerző cselekedeteinket. Külömben mi csak a lehetőségeket említettük és erőinken fölül állónak ítéljük oly thémába bele szólani, mely annyi századon keresztül keresztje volt a theologusok- nak. Lessius véleményét sem akartuk elvetni, annál kevésbbé, mert igen könnyű megfejtést talál benne több nehézség. így a többiek közt, az is, hogy öntudatunk teljesen hallgat az isteni közreműködésről. Ezt könnyű megérteni, ha az isteni közreműködést mint teljesen kívülünk állót fogjuk föl. Külömben az öntudat okozta nehézség megfejtése a másik esetben sem nehéz, ha szem előtt tartjuk azt a mindennapi tapasztalatunkat, hogy a mi állandóan hat reánk, szünet nélkül és rejtetten, arról tudomást sem veszünk. Hogy gyomrunk emészt-e most, szívünk dobog-e stb., mindezt nem tudjuk, noha bennünk történik. Ha ezekről tudomást akarunk szerezni, vagy lesnünk kell az alkalomra, vagy pedig csak hiányaikról fogjuk fölismerni. Ugyanez történik az isteni közreműködésnél is: bennünk történik s nem tudunk róla. Miért ? Mert egykorú öntudatunkkal, sőt korban meg is előzi.
