Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Harmadik fejezet. A szocializmus lehetetlensége
196 MUNKÁLATOK LVIII. ÉVFOLYAM alap nélkül is szűkölködnék ? Az előbb tárgyalt tételben a homlokegyenest ellenkező tétel czáfolásával mutattuk ki saját állításunk igazságát. A jelen tételnél a magunk állításának beérvelésével igyekszünk elleneseink okoskodásával megküzdeni. „Oportet, quod idem sit causa rei et conservationis ipsius; nam conservatio rei non est nisi continuatio esse ipsius. Ostensum autem est supra (Lib. II. c. 23. et 24.), quod Deus per suum intellectum et voluntatem est causa essendi omnibus rebus. Igitur per suum intellectum et voluntatem conservat res omnes in esse.“ A világ vagyis az összes teremtett dolgok esetékesek, nem szükségszernek. Ennek bizonyítgatásával nem foglalkozunk, lévén dolgunk oly ellenfelekkel, a kik a teremtést, és pedig a semmiből való teremtést elfogadják. A ki pedig a teremtésben megnyugszik, okvetlenül előbb megnyugodott már a világ esetékes voltán. Ha tehát az összes, Istenen kívül létezőket esetékeseknek ismerjük el, állítanunk kell róluk, hogy rájok nézve lehetséges lenni és nem lenni. Ezzel csak az esetékesség fogalmát fejtjük ki. Az esétékes dolgok lényege tehát, hogy maguktól nem léteznek. Ahhoz, hogy két lehetőség —a lehet, hogy lesz és a lehet, hogy nem lesz — között lebeghessenek, tehát hogy külömbözzenek a merő lehetetlenségektől, már meghatározóra van szükségük. Mi ez ? a kér. filozófia azt mondja : Isten ! Ha tehát már a puszta lehetőségre is isteni meghatározás kell, mennyivel inkább a létre? Mondtuk, hogy a teremtett dolgoknak lényege, hogy magukról nem léteznek s mint láttuk, 1 é n y e g e, hogy mástól nyerjenek létükre irányuló meghatározást. Ez a más : Isten. A lényeg pedig, mint a bölcselet elénk adja, változha- tatlan, mindig egy és ugyanaz, örök. Isten lényege az önmagától való lét, tehát létének okát sohasem kutatjuk ; ő mindig önmagában bírja létének alapját. A világ lényege a mástól való lét, tehát létének okát a teremtés pillanatában ép úgy, mint a jelen pillanatban, és a jelenben ép úgy mint mindegyikben, máshol kell keresnem. *) Summa contra Gentiles. L. III. c. 65.