Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)
Harmadik fejezet. A szocializmus lehetetlensége
152 MUNKÁLATOK LVIII. ÉVFOLYAM semmi egyéb biztosítéka nem volna, mint a többség jóakarata vagy legalább is a forradalom, a melyhez csak annyi joga volna, mint a mai szoczialistáknak. NEGYEDIK CZIKK. A termékek elosztása. A szoczialista-rendszer ama pontjához jutottunk, amely- lyel követői különösen kérkednek, és a mely még egyes nem szoczialisták rokonszenvét is megnyerte. Ki tagadhatja — igy panaszkodnak — hogy a termelés állandóan növekedik, és ennek daczára többen és többen jutnak végínségre. Honnan e jelenség? A termékek helytelen elosztásából. Szívesen elismerjük, hogy a javak jelenlegi elosztása sokban hibás és javításra, szorul. Nem jelentéktelen azon tőkepénzesek száma sem, kik a munkásokat embertelen módon kizsákmányolják; nem kevesen vannak olyanok is, akik becstelen spekuláczióval magukhoz ragadják az idegen kezek termékeit. Határozottan kétségbe vonjuk azonban azt, hogy javaslatai alapján a szoczializmus képes volna méltányosabb és jobb elosztást létrehozni. 1. Tegyük fel azt az esetet, hogy egy szoczialista államban a termelés szép jövedelmet hozott. Ezen feltevés előbbi fejtegetéseink szerint nagyon kétséges ugyan, de mégis feltesszük, hogy a szoczializmust a legkedvezőbb oldaláról tekintsük. Most az a legelső kérdés, mekkora az összes munkából befolyó jövedelem? Mielőtt osztanánk, jól kell tudnunk, mekkora egyáltalában az elosztandó mennyiség. Ha csak úgy találomra, vagy pedig mindenkinek szája íze szerint szolgáltatnának ki bort, tejet, szárnyast vagy vadat, akkor a készlet aligha futná ki. Tehát pontosan meg kellene határozni az összes termékeknek vagy legalább is természeti termékeknek, melyek nem állíthatók elő tetszés szerinti menj-- nyiségben, rendelkezésünkre álló készletét. Ez azonban már egyetlen egy czikkre nézve is rendkívül nehéz feladat, mely rengeteg írni valót és egész sereg hivatalnokot venne igénybe.
