Cathrein Viktor: A szocziálizmus. Alapjainak és keresztülvihetőségének vizsgálata - 58. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1895)

Harmadik fejezet. A szocializmus lehetetlensége

150 MUNKÁLATOK LVIII. ÉVFOLYAM

állások után kívánkoznék. Minden egyes esetben a legfőbb- igazgatóságnak kellene döntenie a felett, hogy ki lépjen a tudományos vagy művészi pályára és ki nem.

Különös megbeszélést érdemel még a s aj tó szabadság a szoczializmusban.

Részünkről ugyan elítélendőnek véljük a korlátlan sajtó- szabadságot, mely a jó erkölcsök, 'vallás, törvényes hatóság, házasság, tulajdonjog sat. ellen intézett támadásokat szabadjára ereszti, de ép oly kevéssé engedhető meg manapság, midőn a legkülönbözőbb vallástársulatok léteznek egymás mellett, egy oly országos sajtóbiróság, mely csakis azt engedi kinyomatni, a mi a hivatalos czenzornak tetszik. Már pedig a szoczializmusnak ily czenzurát kellene életbeléptetnie.

Minden termelési eszköz a társadalomnak kizárólagos sajátja lévén, a nyomdák is nyilvános intézetek volnának. A közönség tartoznék anyagot és munkaszemélyzetet szolgáltatni ; az ő feladata volna egyszersmind a felett határozni, hogy mi nyomandó ki, vagy pedig mi kerüljön a papírkosárba. Ennélfogva tökéletesen egy arra rendelt bizottság, vagy pedig magának az egész népnek többségétől függne annak megítélése : vájjon egy, akár kisebb, akár nagyobb irodalmi mű napvilágot lásson-e vagy sem. A szoczialisták dicsekszenek ugyan ezzel, különösen Bebel azt véli, hogy akkor az a sok „férczmunka“, mely jelenleg a könyvpiaczot elárasztja, nem nyomatnék ki. Hasonlóképen dicsekedhetnék a zöld vetés kiirtója is, hogy a giz-gaz nem fogja fejét felütni. Mindenesetre némely dolog nem kerülne sajtó alá, köztük talán sok selejtes munka sem, de valószínűleg sok olyan se, .a mi ezt a nevet épen nem érdemli meg.

Egyébiránt nem áll minden kétségen felül, nem fog-e mégis egyik-másik olyan dolog is kinyomatni, a mely e nevet tökéletesen megérdemelné. Mert az a kérdés, mit értünk selejtes munka alatt ? Az egyik rész néha értéktelennek tartja azt, mit egy másik rész nagyon értékesnek talál és egy harmadik egészen megcsodál, vagy megfordítva. Valószinűleg gyakran a legtudományosabb és legalaposabb munkák rosszaknak bélyegeztetnének, ellenben ledér és felületes munkák sajtó alá ke-