Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XV. A nemek természetes tenyésztése és fokozatos egymásutánja
90 Munkálatok 56. évfolyam. dást igényelnek. A hüllők elkorcsosodott lábaiból pl. csak akkor lehetne kígyónak gyíkká való fejlődésére következtetni, hogyha azoknak az átmeneti hüllőknél semmiféle czéljuk nem volna; de ezen czéltalanság távolról sincs bebizonyítva. Az ön által említett valvata multiformisra vonatkozólag Land- berger Hilgendorf ellen azt hozta fel, hogy annak legkülönbözőbb formái a steinheimi medencze egy és ugyanazon rétegében egymás mellett találhatók ; a 19 typus sorából tehát korántsem következtethetünk arra, hogy az idősebb, tökéletlenebb formák újabbakká, tökéletesebbekké fejlődtek; nem időrendi, hanem csak rendszerbe állított Hilgendorfnak ezen sora. Hatalmasan hazudtolja meg a nemek darwinistikus fejlődését Barrande tudományos vizsgálódásaival, a ki a trilo- bitákról irt munkájában (1871) földünk sziluri képződésének szervezeteit vizsgálja. Ez a legrégibb réteg, a hol szervezetekkel találkozunk. Barrande úgy találta, hogy abban csakhamar 252 trilobita-nem, kihalt rákalakú állat, lép föl. Tehát ezeknek fokozatos keletkezéséről szó sincs. Azután a régibb nemek épen nem tökéletlenebbek, pedig Darwin szerint így kellene lenni. Ép oly kevéssé van helye fokozatos fejlődésnek a cephalopodeseknél vagyis fejlábúaknál, a melyekből Barrande (1868.) Csehország sziluri cephalopodjairól szóló müvében 1127 nemet hoz fel. Hasonló kudarczot vallott a darwinistikus fejlődés a rovarvilágban. Skudder, elsőrangú természetbúvár, az ősvilági rovarok kutatásával foglalkozott. 1878 előtt nem ismertek régibb rovarokat a kőszénképződés korából valóknál. Mivel már e rovarok is nagy változatosságot mutattak, Skudder, mint igazi darwinista azt gyanította, hogy a devoni vagy még előbbi sziluri képződésekben szárnyas rovarok találhatók igen egyszerű alakkal, a melyekből azután a későbbi rovarok váltak volna ki. De mit talált? Eredménye, melyet a bostoni természettudományi társulat emlékirataiban közöl (1880. v. ö. Kosmos 5. évfoly. 9. fűz. 217. o.), következő volt: 1. Az általános szárnyalak a legrégibb időktől fogva változatlanul maradt ...........6. A szárnyak érhálózata a helyett, hogy egyszerűbb volna, még jobban, vagy pedig ép oly bonyolult,
