Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)
XIV. Darwinismus és Häckelismus
Darwinismus és Häckelismus. 81 tér át . . . Csak később vehetni észre az embryón, vájjon hüllő, madár vagy emlős lesz-e belőle és még csak ezután mutatkozik a rend, a család, a nem és a faj ... . Hogyan vándorolna keresztül a magasabb rendű állat fejlődése közben egy alsóbb osztály kifejlődött életformáinak során? Hogyan származhatik gerinczes állat arthropodákból (tagoltak), mikor az utóbbiak idegközpontja a has-részen, a gerinczes állatoké pedig hátukon van?.... Ha most még hozzá teszszük, hogy az összes szerveknek még helyzete is fordított, hogy a tagoltaknál bél és szív az idegekkel borított hashártyán vannak inkább a hát felé, a gerinczes állatoknál pedig a hátge- rincz és a gerinczvelő alatt inkább a has oldala felé ; hogyan lehetséges tehát, hogy az egyes szervek helyzetet cseréljenek? A puhányoktól meg nem is tudok képzelni átmenetet, mert ezeknél azon egyenes vonal nem is képződik, a mely a gerinczes és tagolt állatok fejlődését szabályozza.« ]) Hasonló szempontokból ítéli meg Hackel állításait Pesch T. atya. Azt mondja: »Épúgy, mint a palota, jóllehet építtetése közben egyemeletes is volt, mint a parasztház, nem hordja magán annak nyomait, hogy valamikor kunyhó lett volna, ép oly kevéssé viseli magán az ember nyomait annak, hogy valamikor czápa vagy gyík lett volna, jóllehet fejlődése folyamatában ezen állatokhoz némileg hasonló lehetett. És ha elfogadjuk is, hogy a phylogenetikus fejlődés valósággal megtörtént, tehát pl. az emberek elődjei valamikor kopol- tyúkkal lélegeztek, micsoda alapon kellene minden egyednek az egész hosszú fejlődésmenetet megismételnie, még pedig oly vonatkozásokra nézve is, melyek az ő fejlődésére fontossággal egyáltalán nem bírnak ? Häckel állításai csupán arra valók, hogy tévútra vezessék az embert. A méhmagzatokból vont érv tehát, melyre pedig a mechanikus monismus utóbbi időkben fősúlyt fektetett, hogy az embernek az álattól való leszármazását bizonyítsa, minden tekintetben értéktelen ; bolygó tözként keletkezett, mint bolygó tűz aludt ki.«3) ') Baer : Studien aus dem Gebiete der Naturwissenschaften It. 426—429. 2) Pesch »Welträthsel« II. 206 o. Hammerstein : Isten létének érvei. 6
