Hammerstein Lajos: Isten létének érvei. Munkálatok - 56/2. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1893)

XIV. Darwinismus és Häckelismus

■

Darwinismus és Häckelismus. 77

volna, akkor ép azt kellett volna kimutatnia, hogy az ehhez kivántató feltételek valóban megvoltak. Nem elégséges azt állítani, hogy »ha megvoltak«, szerves életet hoztak létre. Mert hisz épen azt tagadjuk, hogy ama feltételek a szervetlen világban addig, a míg a teremtő beleavatkozása hozzá nem járult, meg lettek volna. Du Bois-Reyrnond tehát épen azt veszi bebizonyítottnak, a mi tulajdonkép bebizonyítandó. Sőt, mi több ! Szavai újabb érvet szolgáltatnak az ősnemzés ellen. Hisz közvetve beismeri (a mi különben általánosan ismeretes), hogy ősnemzést soha senki sem észlelt, soha senki mesterséges úton létre nem hozott. Pedig annyi eszköz áll vegyészeinknek rendelkezésére, a mennyit csak akarnak. Tetszés szerint alkalmazhatnak szénsavat, violaszínűn felül levő sugarakat, magas hőfokokat s nem tudom még mi mindent. És mindamellett minden erőlködés és számítás daczára még egyetlen egy élő sejtet létre nem hoztak. Már most hogyan hozta volna létre a holt anyag, a melynek nincs esze, melynek nincsenek segédeszközei, növény- és állatvilágunk egész birodalmát csodálatos tervszerűségében ? Évezredeken át figyelték, vájjon előfordul-e a természetben ősnemzés? Előbb azt hitték, hogy rothadt testekből férgek keletkeznek ; hogy egerek származnak piszkos ruhából és a skorpiók előállítására bizonyos fű szolgál. De az újabb tudomány mindezen ábrándképeket szétoszlatta ; megmutatta, hogy a látszólag ősnemzés útján származott állatok elrejtett tojásokból képződtek. Hogy egyesek az összes tudomány ellenére, a hogy ezt Du Bois-Reymond teszi, s ön is Theologus uram, tenni szándékozik, a már rég megczáfolt ősnemzésre térnek vissza, nem nehéz elgondolni, miért teszik ezt. Azért, mert csak két megfejtése lehetséges az élővilág létezésének : a teremtés vagy. az ősnemzés. A teremtés egyszerűen nem tetszik nekik, nem marad tehát más hátra, mint az ősnem- zéshez fordulni.

Ennyit feleletül Du Bois-Reymondból idézett helyére. Ez a tudós különben nem az egyedüli, ki tudományszom- junkat »ha«- vagy »de«-vel elégíti ki. Társa akad nekiNaegeli C., élettan-tanárban.

A mint ezen urak teszik, hogy t. i. mindegyik fölül